Egy év alatt brutálisan visszaesett a globális gazdasági növekedésbe vetett bizalom a vállalatvezetők körében – derül ki a PwC legfrissebb vezérigazgatói felméréséből. A felmérés ismét kitért két fontos technológiai területre, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia szerepére is.

Hatszor annyian pesszimisták, mint tavaly

Arra a kérdésre, hogy a globális gazdaság növekedése magasabb lesz, szinten marad vagy csökken az elkövetkező 12 hónapban, a tavalyi 5 százalékkal szemben a válaszadók 29 százaléka mondta azt, hogy csökken. Ez különösen annak fényében nagy változás, hogy tavaly épp ellenkező előjelű várakozások voltak: akkor 57 százalék volt a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya (2017-ben csak 29 százalék). A kutatók szerint összességében a vezérigazgatók ezzel kapcsolatos véleménye idén megosztottabb, de alapvetően borúlátó tendenciát mutat.

A növekedés szempontjából legfontosabb két piac továbbra is az Egyesült Államok és Kína. Ám míg tavaly a válaszadók 46 százakéka mondta az USA-ra, hogy a növekedés motorja, addig idén csak 27 százalék, Kína esetében kisebb volt a visszaesés: 33-ról 24 százalékra.

A pesszimizmus okaiban nincs túl sok új elem. A Kína és az USA között élesedett a kereskedelmi feszültség, amitől globálisan a cégvezetők 88 százaléka "nagyon tart", az USA-ban arányuk 98 (!) százalék, Kínában pedig 90 százalék. Ez kihat a befektetési tervekre is. A kereskedelmi konfliktusoktól nagyon tartó kínai cégvezetők többsége arról számolt be, hogy cége korrekciós intézkedéseket tervez: 62 százalékuk módosítja ellátási lánc- és beszerzési stratégiáját, 58 százalékuk pedig más területekre összpontosítja növekedési stratégiáját. Ennek részeként például diverzifikálták a növekedési piacaikat: míg 2018-ban 59 százalékuk választotta az USA-t, idén már csak 17 százalékuk. A probléma egyébként különösen sújtja a technológiai iparágat.

A cégvezetők szerint a legfőbb növekedést veszélyeztető tényezők sorrendben a terrorizmus, az éghajlatváltozás, a növekvő adóterhek, a kereskedelmi konfliktusok, a politikai bizonytalanság és a protekcionizmus.

A problémákat úgy kívánják kezelni, hogy idén elsősorban a működési hatékonyságra (77 százalék), valamint az organikus növekedésre (71 százalék) támaszkodnának.

Adat van – információ nincs

A kutatás is bizonyította azt az egyre gyakrabban hangoztatott elvet, hogy az adat nem információ. A cégvezetők még mindig nem elégedettek cégük adatelemzési képességeivel annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben globálisan dollármilliárdokat öltek analitikai megoldásokba. A vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak olyan átfogó adatokhoz, melyek alapján vállalkozásuk hosszú távú sikerét és maradandóságát biztosító döntéseket hozhatnának. (Ez alól talán a pénzügyi előrejelzések jelentenek kivételt.) Különösen az ügyfelek igényeire vonatkozó információk hiányát érzik problémásnak a válaszadók.

Kétségtelen, hogy az elégedetlenség azzal is összefügg, hogy nőtt a vezetők elvárása az analitikával szemben, de azt is mutatja, hogy a cégvezetők szerint a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok exponenciális növekedésével. A legfőbb problémának az elemzési szakértelem hiányát (54 százalék), az adatsilók kialakulását (51 százalék) és az adatok megbízhatatlanságát (50 százalék) tartják.

A másik kulcstechnológia a mesterséges intelligencia (MI), amely a válaszadók 85 százaléka szerint jelentősen meg fogja változtatni a  cégek üzleti tevékenységét a következő öt évben. A válaszadók közel kétharmada szerint nagyobb hatást gyakorol a világra, mint az internet.

Ennek ellenére a cégvezetők 23 százaléka még nem tervez mesterséges intelligenciával kapcsolatos lépést, 33 százalékuk csak nagyon korlátozottan akar foglalkozni a kérdéssel. 35 százalékuk a következő három évben tervez ilyen fejlesztéseket. A mesterséges intelligenciát széles körben a cégek kevesebb mint tizede használ.

Az MI hatásainak megítélésében nagy a szórás. Míg globálisan csak a válaszadók 49 százaléka mondta azt, hogy az MI miatt több munkahely szűnik meg, mint ahány keletkezik, a kínai cégvezetők körében arányuk 88 százalék, míg a nyugat-európai és észak-amerikai cégvezetők körében csupán 38, illetve 41 százalék.

A PwC tanulmánya itt érhető el.