Lendületből foglalná el az elektromos gépjárművek piacát a Toyota a saját fejlesztésű technológiáival. Az elektromos autók két legérzékenyebb pontjára lehet megoldás a japán gyártónak: a töltésre és a hatótávolságra. A Reuter egy japán napilapra hivatkozva azt írta, hogy az autógyártó teljesen új alapokra épített elektromos autókat dob piacra 2022-ben. Az autók energiaellátást olyan szilárdtest akkumulátorokkal oldaná meg, melyek néhány perc alatt teljesen feltölthetők, és hatótávolságuk megközelítené a hagyományos belső égésű motorokkal hajtott járművekét.

Jelenleg ez a két olyan pont, ami komoly akadály az elektromos autók terjedésének. Gyorstöltővel is közel fél óra kell a teljes feltöltéshez, míg a hatótávolság egyelőre 400 kilométer körül mozog optimális esetben. Fűtéssel vagy klímával – mivel azok is az akkut fogyasztják – a hatótávolság rohamosan csökken. A töltőhálózat kiépítése egyelőre lassan halad, bár valószínűleg ennek oka az is, hogy még az sem egyértelmű, hogy hosszabb távon az elektromos hajtás lesz a befutó.

A Reuters értesüléseit a Toyota szóvivője nem erősítette meg, de azt elmondta, hogy a vállalat valóban dolgozik azon, hogy a következő évtized elején szilárdtest akkumulátoros autókat dobjon piacra.

A laborok távol vannak a gyártósortól

A Toyota fejlesztései ígéretesek, és óriási gyártási tapasztalatra építve akár egyből a technológiai éllovasává tehetik a gyártót, amely épp tavaly vesztette el a világ legnagyobb autógyártója címet, 2016-ban ugyanis a Volkswagen Csoport a dízelbotrány ellenére is olyan mértékben tudta növelni eladásait, hogy megelőzte az értékesített darabszámban a japán vállalatot.

A Reuters ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy bár öt év hosszú idő, a laboratórium és a gyártósor között mindig nagy a távolság, azaz nagyon sok részletről kiderülhet menet közben, hogy bár működött laboratóriumi körülmények között, sőt a prototípus a hozta az elvártakat, a sorozatgyártásban nem működik, azaz nem felel meg a tömegtermelésben megkövetelt szigorú minőségi és megbízhatósági követelményeknek.

Az öt év más szempontból viszont túl hosszú lehet. Jelenleg is nagyon intenzíven folyik az akkumulátortechnológiák kutatása-fejlesztése. Gyártók, egyetemek, kutatóintézetek foglalkoznak a kérdéssel, és szinte havonta jelennek meg forradalminak kikiáltott újdonságok. A szilárdtest akkumulátor például már legalább két éve létezik.

A Michigani Egyetemen nyolc év kellett a kifejlesztéséhez. Nagyjából kétszer nagyobb kapacitást biztosított, mint egy hasonló térfogató lítium-ionos akku, és annál sokkal biztonságosabb is. A piaci siker azonban egyelőre várat magára. Hiába volt például a Sakti3-nak nevezett technológia befektetői között a General Motors, egyelőre nem hallani arról, hogy az amerikai autógyártó erre a technológiára építkezne. A Sakti3 honlapján jobbára a megszerzett díjakról lehet információt találni, nem a piaci sikerekről.

Jegelik a hidrogéncellát

Ez figyelmeztető jel lehet a Toyotának is. Az ugyanis egyelőre nem látszik, hogy milyen költséggel jár a szilártest akkuk előállítása, miközben a lítium-ionos technológia ára csökken.

A Toyota elsők között gyártott hibrid hajtású autókat – méltán népszerűek is –, de mellette esélyt adott a hidrogéncellának is. Tavaly óta azonban egyértelmű, hogy az elektromos hajtást preferálják. Ehhez létrehoztak egy külön részleget is, amin maga a vállalat elnöke, Akio Toyoda felügyel. Első lépésként Kínában kezdenek tisztán elektromos hajtású autókat gyártani 2019-ben, de azokban még lítium-ionos akkumulátorok lesznek.