A Cisco, a Bosch és a Foxconn is alapítóként vesz részt abban az iparági konzorciumban, amelynek célja a blokklánc-technológia implementálása a tárgyak internetének (IoT) gyorsan fejlődő szegmensében. A blokklánc, amelyre az egyre sikeresebb Bitcoin kriptovaluta is épül, sokak szerint nagyban hozzájárulhat az egyes alkalmazási területeken a különböző biztonsági készségek, így például az azonosságkezelés magasabb szintre emeléséhez - nem véletlen, hogy már az Európai Bankhatóság is vizsgálja a felhasználás lehetőségeit.

Sok milliárd eszközről van szó

A most alakuló szervezet tagjai között a globális elektronikai gyártók mellett ott található a biztonsági szoftverekben, aláíró és kriptográfiai eszközökben utazó Gemalto is, illetve a blockchain technológiára specializálódott startup cégek, mint a ConsenSys, a BitSE és a Chronicled. A beszámolók szerint a konzorcium tagjai közösen hoznának létre egy IoT-specifikus blokklánc-protokollt a hálózatra kapcsolt különféle eszközök által küldött és fogadott adatok forgalmazására.

Ahogy a kriptovaluták esetében is, az IoT protokoll a blokklánc biztonságos és meg nem hamisítható természetére alapozna, biztonságosabbá téve az internetképes eszközök közti kapcsolatot. Erre az IoT ökoszisztéma felvirágzásával egyre nagyobb az igény. Az előrejelzések szerint a tárgyak internete már 2018-ban is nagyobb adatforgalmat generálhat, mint a mobiltelefonok; 2021-re nagyjából 28 milliárd internetre csatlakozó eszköz lesz világszerte, ezek közül pedig 16 milliárd lesz az IoT kategóriába sorolható.

Iparágakon átívelő fejlesztések

Mindez a Gemalto termékstratégiáért felelős vezetője szerint a gyártóknak is nagy üzleti lehetőséget jelent a következő évtizedben, amikor a blokklánc technológia kivétel nélkül megjelenik majd az ellátási láncok kritikus elemeiben vagy az olyan szabályozott területeken, mint amilyen az energiaszolgáltatás és a gyógyszeripar. Ez akkor is igaz, ha a szkeptikusok a blokklánc körüli túlzott felhajtásra hívják fel a figyelmet, és az érdekelt szállítók a vártnál hosszabb idő alatt arathatják le a befektetések gyümölcseit.

A virtuális pénz elosztott főkönyvi rendszere (a valaha végrehajtott összes tranzakció publikus főkönyve) már a Világgazdasági Fórum szerint is alapjaiban változtathatja meg a piacok és a kormányzatok működését. Nem csoda, hogy már létezik más, nagyszabású összefogás is, amely a blokklánc-technológia közös kiaknázását célozza. Ilyen például a Linux Foundation keretin belül az Hyperledger Project, amelybe a technológiai cégek (IBM, Cisco, Fujitsu, Intel, Red Hat, Hitachi stb.) mellett nagyjából 40 pénzügyi szolgáltató (ABN Amro, JP Morgan, SWIFT stb.) is beszállt.

Tavaly szeptemberben arról számoltunk be, hogy az amerikai Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége, a DARPA 2 millió dollárt ajánlott fel annak bizonyítására, hogy a blockchain-alapú kulcs nélküli aláírás infrastruktúra maximális biztonságot ad.