A blockchain körüli felhajtás, amelynek az utóbbi 12-18 hónapban tanúi lehettünk, 2017-ben alábbhagy. Ennek első jelei már a múlt év második felében megmutatkoztak – véli Victor Lysenko (vagy magyaros átírásban Viktor Liszenko), az Acronis Blockchain megoldásokért felelős alelnöke. Szerinte a szakma kezdi felismerni, hogy a blockchain alkalmazások sokkal összetettebbek a végletekig leegyszerűsített képnél, amelyet a szélesebb nyilvánosság az utóbbi években kialakított róluk.

Túlzóak voltak a várakozások

A bitcoin nyomán elterjedt technológiáért – ez egyébként a legtöbb újdonságra, népszerű ötletre igaz – sokan nem kis részben azért lelkesedtek, mert nem voltak tisztában a bonyolultságával. Sok blockchainre épülő fejlesztésről már bebizonyosodott, hogy nem állják ki a valós teszteket, azonban számtalan olyan ötlet van, amelyet érdemes továbbfejleszteni. Azaz idén egyre inkább előtérbe kerülnek a tényleges projektek, a valós életben adódó használati lehetőségek, és Liszenko szerint idén már ezek határozzák meg a szakmai közbeszédet is.

A szakember erre példaként az egyik fontos terület, a bankszektor hozzáállását hozza fel. Amikor bankok kezdtek kísérletezni a blockchain alkalmazásával, a többség azt várta, hogy a fizetési tranzakciók feldolgozását fogják vele megújítani. Ezzel szemben ma már sokkal valószínűbb, hogy az adatmentés és -visszaállítás, az iratkezelés, a naplózás és a pénzügyi eszközökkel – például kötvényekkel, értékpapírokkal – történő kereskedés területén lesz szerepe.

Túljutott a stratupos játékokon

Már megvan a fejlesztők és korai felhasználók kritikus tömege. Ezek zömét azok a cégek hozzák, melyek átvészelték a blockchain-láz első hullámát. Liszenko egyébként úgy véli, a startupok kísérletei inkább pilotok voltak, most viszont már a különböző iparágak kulcsszereplői is beszállnak olyan megoldásokkal, melyek az üzlet lényegét érintik.

Viktor Liszenko

Ez utóbbiek kezdetben egyszerű, ám gyakorlatias megoldások lesznek. Az adatmentés- és -visszaállításhoz például blockchain-alapú adatujjlenyomat-vételt fognak kínálni az adathitelesség igazolásához. De várható, hogy hamarosan megjelennek blockchainalapú iratnyilvántartó rendszerek és elektronikusaláírás-alkalmazások is – ez utóbbira már a DARPA is indított egy komolyabb projektet. Ezek a korai felhasználók mutatják majd meg azt az irányt, amely felé a piac haladni fog a közeljövőben.

Az elmúlt években több, komoly kezdeményezés történt a technológia bonyolultabb felhasználására. A Bank of America a Microsofttal karöltve fejleszt piacosítható blockchain keretrendszert , sőt komoly tőkét sikerült összegyűjteni egy meglehetősen futurisztikus kezdeményezésre, a DAO-ra (Decentralized Autonomous Organization). De beszállt a technológia lehetőségeinek a kutatásába több jelentős szervezet az IBM-től a NASDAQ-ig.

Liszenko szerint viszont ezekre az összetettebb alkalmazásokra valószínűleg várni kell. Akkor van esélyük az elterjedésre, ha a piaci szereplők már magabiztosan kezelik az egyszerűbb használati eseteket. A bonyolult alkalmazások bevezetését a szabályozási környezet hiányosságai is hátráltatják. A bankok pedig addig nem nagyon tudnak lépni, amíg nem alakul ki a szabályozásban valamiféle nemzetközi konszenzus.