Az EU-s szabályozók visszacsatolást keresnek az uniós polgárok és digitális szolgáltatók körében a nagy technológiai platformokra vonatkozó rendelkezések tervezetének összeállításával kapcsolatban. Ez a Reuters birtokába került dokumentumok értelmében egy 43 oldalas kérdőív közzétételét jelenti majd az elkövetkező hetekben, amely egy általános konzultáció során véleményeket gyűjtene a felhaszálóktól az érintett piaci szereplőkön át a kormányzatokig az olyan techcégek működéséről, mint amilyen a Google, a Facebook, az Amazon, az Uber és a digitális gazdaság más meghatározó erői.

A kérdőív, amelyről legelőször a Financial Times számolt be, a hírügynökség beszámolója alapján végigmegy a legfontosabb kérdéseken, így az online platformok kapuőr (gatekeeper) szerepén, mivel ma már praktikusan ezek befolyásolják, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá, illetve megfordítva a dolgot, az adott tartalom elérheti-e a közönséget. Ugyancsak téma lesz a platformok felelőssége az illegális vagy káros tartalmak megjelentetésében. Bár ez alól nyilván nem lehet mentesíteni őket, a szigorítás azt is jelenti, hogy nagyobb mértékben bízzuk magáncégekre a cenzúrát és a vélemények közti különbségtételt, ami újra csak felveti a hozzáférés kérdését.

A Reuters szerint külön fejezetek vonatkoznak majd a digitális gazdaságban felfutott, alkalmi munkavégzésre épülő rendszerekre (gig economy), amelyekkel kapcsolatban egyébként pont a mostani világjárvány mutatta meg nagyon szemléletesen, hogy mennyire bizonytalan az ilyen keretek között foglalkoztatott emberek helyzete. A bérminimum, a fizetett szabadság, a betegállomány és a többi járulék vagy juttatás hiánya komoly versenyelőny a hagyományos foglalkoztatási modellekkel szemben, de óriási problémák jönnek, ha felborul a normál ügymenet.

A meghatározások szintjén is rendet kell tenni

A riport megemlíti végül az online hirdetések átláthatóságát, ami nem független az előzőektől, és olyan aktuális témákat vet fel, mint amilyen a politikai reklámok kérdése. A platformszolgáltatók ezen a területen is tettek óvatos lépéseket az utóbbi időben, a Google példul nemrég jelentette be, hogy a nyártól minden hirdetés mellett elkezdi megjeleníteni a hivatkozásokat a hirdetők valódi profiljára, azonban más felvetésekre ez sem ad választ, legyen szó a keresőtalálatok súlyozásáról vagy a szolhgáltatók rendelkezésére álló irdatlan adattömeg elemzésével szerzett befolyásról.

A hírügynökség szerint az uniós kérdőívek eredményét az Európai Bizottság illetékes testülete iránymutatásnak tekinti majd a Digitális  Szolgáltatások Törvénye  (Digital  Services  Act) néven hivatkozott tervezet 2024-ig esedékes elkészítéséhez, ami a túlhaladott, jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktívát lesz hivatott leváltani az Unió 27 tagállamában. A kérdések itt már a meghatározások szintjén is tiszta vizet próbálnak önteni a pohárba, a kapuőr szerep kapcsán például a válaszadók kinyilváníthatják, hogy a felhasználói bázis mérete, a megtermelt és elemzett adatok mennyisége, a forgalom szerinti piaci részesedés, esetleg a versenytársakhoz való átváltás nehézsége a meghatározó szempont.

A dokumentumból kiderül, hogy az EU-s döntéshozók azt is mérlegelik, hogy miként határozzák meg az érintett platformok körét. A szabályozás vonatkozhat mindenkire, vagy csak a legnagyobb piaci szereplőkre; esetleg aszerint is listázhatják a szolgáltatásokat, hogy melyik mekkora kockázatokat hordoz a felhasználói által végzett illegális gyakorlatok tekintetében; illetve milyen esetekben kell eltávolítási eljárásokat indítani, ezeket pedig mennyire pontosan kell meghatározni az előírások szintjén. A jelenlegi szabályok ugyanis a köztes szolgáltatók szerepét automatikus és passzív jellegűnek tekintik, miközben a techcégek szerint ők maguk technikai szempontból sem lesznek képesek az internet ellenőrzésére.