Ha a nemsokára kiadott kérdőív nem jut a klímavédelmi konzultáció sorsára, akkor idehaza is mindenki véleményt mondhat a technológiai platformok működéséről.
Hirdetés
 

Az EU-s szabályozók visszacsatolást keresnek az uniós polgárok és digitális szolgáltatók körében a nagy technológiai platformokra vonatkozó rendelkezések tervezetének összeállításával kapcsolatban. Ez a Reuters birtokába került dokumentumok értelmében egy 43 oldalas kérdőív közzétételét jelenti majd az elkövetkező hetekben, amely egy általános konzultáció során véleményeket gyűjtene a felhaszálóktól az érintett piaci szereplőkön át a kormányzatokig az olyan techcégek működéséről, mint amilyen a Google, a Facebook, az Amazon, az Uber és a digitális gazdaság más meghatározó erői.

A kérdőív, amelyről legelőször a Financial Times számolt be, a hírügynökség beszámolója alapján végigmegy a legfontosabb kérdéseken, így az online platformok kapuőr (gatekeeper) szerepén, mivel ma már praktikusan ezek befolyásolják, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá, illetve megfordítva a dolgot, az adott tartalom elérheti-e a közönséget. Ugyancsak téma lesz a platformok felelőssége az illegális vagy káros tartalmak megjelentetésében. Bár ez alól nyilván nem lehet mentesíteni őket, a szigorítás azt is jelenti, hogy nagyobb mértékben bízzuk magáncégekre a cenzúrát és a vélemények közti különbségtételt, ami újra csak felveti a hozzáférés kérdését.

A Reuters szerint külön fejezetek vonatkoznak majd a digitális gazdaságban felfutott, alkalmi munkavégzésre épülő rendszerekre (gig economy), amelyekkel kapcsolatban egyébként pont a mostani világjárvány mutatta meg nagyon szemléletesen, hogy mennyire bizonytalan az ilyen keretek között foglalkoztatott emberek helyzete. A bérminimum, a fizetett szabadság, a betegállomány és a többi járulék vagy juttatás hiánya komoly versenyelőny a hagyományos foglalkoztatási modellekkel szemben, de óriási problémák jönnek, ha felborul a normál ügymenet.

A meghatározások szintjén is rendet kell tenni

A riport megemlíti végül az online hirdetések átláthatóságát, ami nem független az előzőektől, és olyan aktuális témákat vet fel, mint amilyen a politikai reklámok kérdése. A platformszolgáltatók ezen a területen is tettek óvatos lépéseket az utóbbi időben, a Google példul nemrég jelentette be, hogy a nyártól minden hirdetés mellett elkezdi megjeleníteni a hivatkozásokat a hirdetők valódi profiljára, azonban más felvetésekre ez sem ad választ, legyen szó a keresőtalálatok súlyozásáról vagy a szolhgáltatók rendelkezésére álló irdatlan adattömeg elemzésével szerzett befolyásról.

A hírügynökség szerint az uniós kérdőívek eredményét az Európai Bizottság illetékes testülete iránymutatásnak tekinti majd a Digitális  Szolgáltatások Törvénye  (Digital  Services  Act) néven hivatkozott tervezet 2024-ig esedékes elkészítéséhez, ami a túlhaladott, jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktívát lesz hivatott leváltani az Unió 27 tagállamában. A kérdések itt már a meghatározások szintjén is tiszta vizet próbálnak önteni a pohárba, a kapuőr szerep kapcsán például a válaszadók kinyilváníthatják, hogy a felhasználói bázis mérete, a megtermelt és elemzett adatok mennyisége, a forgalom szerinti piaci részesedés, esetleg a versenytársakhoz való átváltás nehézsége a meghatározó szempont.

A dokumentunból kiderül, hogy az EU-s döntéshozók azt is mérlegelik, hogy miként határozzák meg az érintett platformok körét. A szabályozás vonatkozhat mindenkire, vagy csak a legnagyobb piaci szereplőkre; esetleg aszerint is listázhatják a szolgáltatásokat, hogy melyik mekkora kockázatokat hordoz a felhasználói által végzett illegális gyakorlatok tekintetében; illetve milyen esetekben kell eltávolítási eljárásokat indítani, ezeket pedig mennyire pontosan kell meghatározni az előírások szintjén. A jelenlegi szabályok ugyanis a köztes szolgáltatók szerepét automatikus és passzív jellegűnek tekintik, miközben a techcégek szerint ők maguk technikai szempontból sem lesznek képesek az internet ellenőrzésére.

Közösség & HR

Egy szelfiről is megmondja az MI, hogy milyen a személyiségünk

Orosz egyetemi kutatók saját közlésük szerint jó erdményeket értek el egy olyan mesterségesintelligencia-rendszer fejlesztésében, amely fotók alapján értékeli az alanyok személyiségjegyeit.
 
A biztonság kiszervezéséhez komoly bizalmi tőke kell, ami lassan épül fel, de tartósabb is, mint a betyárbecsület.

a melléklet támogatója a Euro One

Hirdetés

Így érdemes kialakítani a biztonságfelügyeletet

A jó példákért nem kell messze menni. Az alábbiakban csupa magyarországi bevált gyakorlat következik.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.