Egyelőre csak néhány szakemberrel, de idén már Magyarországon is bővül az S&T portfóliója az okos hálózatokkal. A cég anyavállalata két lépésben, tavaly ősszel és idén 65 százalékos részesedést szerzett az Echelon smart grid technológiákat fejlesztő üzletágát vivő részlegében, a Networked Energy Servicesban (NES). Ezzel elsősorban az volt a célja, hogy a kaliforniai székhelyű cég kompetenciáit felhasználva belépjen az európai okos hálózati piacra, az Internet of Things (IoT) egy speciális területére.

A NES kifejezetten az okos elektromos hálózatok piacára fejleszt nyílt szabványú multi-applikációs platformot, amely az adatok begyűjtését automatizálja (smart metering). Emellett olyan monitoring rendszert kínál, aminek segítségével a fogyasztók aktív részeseivé válhatnak a racionális energiafelhasználásnak. A cég ügyfele többek között az E.ON, a Vattenfall és a Duke Energy is. A NES az általa kifejlesztett Open Smart Grid Protocolra épít, amely támogatja az adat és a vezérlési információk elektromos hálózaton történp továbbítását.

Óvatos lépésekkel

A cég kis lépésekben halad. Egyelőre csupán néhány dedikált szakértő viszi ezt a vonalat az S&T-nél, bár Szabó Péter ügyvezető szerint idővel akár önálló üzletággá is válhat. Ennek azonban előfeltétele, hogy a kísérleti projektek sikeresen lefussanak, és mind a szabályozói, mind a szolgáltatói oldalon elfogadják az S&T megoldásait – idézi az ügyvezetőt a cég közleménye.

Az S&T óvatossága érthető: az okos hálózatok Magyarországon egyelőre gyerekcipőben járnak. 2012-ben indult ugyan egy pilot, melynek költségeit, összesen mintegy 1 milliárd forintot, a villamosenergia-elosztó társaságok állták. Ám a projekt – többek között a rezsicsökkentés hatásai miatt –, nem tűnt sikeresnek. Ennek ellenére a Magyar Telekom egyik volt vezetője korábban arról beszélt lapunknak, hogy a távközlési cég is komoly lehetőséget lát az IoT-nek ebben a speciális ágában.

Ugyanakkor a hazai energiapiacon történő átalakulások, illetve az állami közműszolgáltató létrehozása miatt egyelőre nehéz elképzelni, hogy bárki is komoly összegeket fordítson az energiahatékonyságra is pozitívan ható fejlesztésekre. Az sem segíti a cégek tervezését, hogy az MVM Net által elnyert 450 MHz-es frekvenciatender akár olyan helyzetet is teremthet, hogy a lehetséges konkurensei – elsősorban a távközlési cégeknek – alig jutnak majd lehetőségekhez ezen a piacon.