Egy jelentős szakértői kör felháborodása és az amerikai ügyészek vizsgálódása elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a világ legértékesebb startupja felhagyjon azzal a tavaly decemberben bemutatott tervvel, miszerint tisztán nyereségorientált működésre térne át.
Egy tegnap kiadott blogbejegyzés szerint az OpenAI úgy fejleszti tovább struktúráját, hogy a főbb irányvonalak tekintetében döntő beleszólási joga marad a cég nonprofit ágának. A "frissített tervek" alapján a profitorientált egység korlátolt felelősségű társaságból (LLC) közhasznú társasággá változik (PBC), ami garantálja, hogy a tulajdonosi érdekek mellett a kitűzött célokkal összeegyeztethető döntések szülessenek. Ezt a PBC-t a nonprofit szervezet saját részvénycsomagján keresztül tudja közvetlenül felügyelni, ám hogy ez pontosan mekkora részesedést jelent, azt nem közölte az OpenAI.
Sam Altman, a társaság vezérigazgatója a téma kapcsán a munkatársakhoz intézett levelében azt fejtegett, hogy az átalakítással három célt igyekeznek elérni. Egyrészt ösztönözni a további tőkebefektetéseket, másrészt létrehozni "a leghatékonyabb nonprofit szervezetet a történelemben", nem utolsó sorban pedig megalkotni az AGI-t, azaz az emberi vagy még magasabb szintű képességekkel bíró mesterséges általános intelligenciát.
Felemás győzelem
A hétfői bejelentés egyértelműen visszavesz a már említett, decemberben vázolt tervekből, így a beszámolók többsége a terv kritikusainak győzelmeként értékelte a fejleményeket. Ezek között a kritikusok között volt például egy sor MI-kutató is (köztük a cégnél folyó munkára korábban rálátó több egykori OpenAI-vezetővel), akik közösen aláírt nyílt levélben adtak hangot ellenérzéseiknek azzal kapcsolatban, hogy a világ fejlődését akár drasztikusan is megváltozató AGI fejlesztését egy csak a nyereséget hajszoló, etikai, erkölcsi megfontolásokra érzéketlen vállalatra bízzuk.
A nyílt levél címzettjei nem mellesleg Kalifornia és Delaware állam főügyészei voltak, akik egyébként is élénken érdeklődtek az OpenAI átalakítási tervei kapcsán, mert felmerült a gyanúja annak, hogy mindez nem egyeztethető össze a törvény betűjével. Az OpenAI hétfői bejegyzése mindenesetre köszönetet mond az ügyészeknek a "konstruktív párbeszédért", ami alapján végül a most felvázolt konstrukció mellett döntöttek.
A fejleményektől azonban nincs mindenki elragadtatva. A The Register megkeresésére Page Hedley, az OpenAI korábbi politikai és etikai tanácsadója és a nyílt levél egyik fő szervezője például azért kritizálta az új tervet, mert az nem abból nem derül ki, hogy a kereskedelmi célok jogilag alárendeltek lesznek-e az emberiség egészének előremozdítását célzó küldetésnek, illetve az sem világos, hogy az OpenAI-nál fejlesztett technológia melyik szervezet tulajdonában lesz.
Az ügy jelentős hatással lehet arra a perre is, amit az OpenAI 2015-ös megalapításában aktívan közreműködő, de később Altmannal csúnyán összekülönböző Elon Musk indított tavaly. A beadványban megfogalmazott vádak szerint a szervezet "profittermelésre koncentrál az emberiség boldogulása helyett", ami pedig ellenkezik az alapításkor deklarált elvekkel. Azóta Musk sokkal közvetlenebb módon is megpróbálta ráerőltetni akaratát az OpenAI-ra, ám a cég ezeket a kísérleteket elhárította.
Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata
Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.
Cyber Threat Intelligence: üzleti előny a sötét adatokból
Egyetlen kompromittált jelszó. Egy belépési pont, amit már nem használnak. Egy korábbi alkalmazott adatszivárgása. Ezek ma már nem csupán technikai hibák, hanem valós üzleti fenyegetések, amelyek a digitális alvilág piacán előbb bukkannak fel, mint ahogy a cég egyáltalán észrevenné.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak