A Löweni Katolikus Egyetem kutatói böngészőket és antitracking technológiákat vizsgáltak. Még a legjobbak is messze vannak a tökéletestől.

Voltaképpen nem okozott meglepetést az a tanulmány, amit a Löweni Katolikus Egyetem egyik kutatócsoportja publikált a netes nyomkövetést megakadályozó technikákról. És hogy miért nem? Mert sok esetben még a fejlesztő cégek sem tartják be a játékszabályokat. Mint azt megírtuk, a közelmúltban például a Chrome-ról derült ki, hogy hiába tiltja le a felhasználó, a böngésző továbbra is naplózza a tartózkodási helyét, és a cég ezt még rendjén valónak is gondolja.

Az egyetem kutatói hét webböngészőt teszteltek közel ötven kiegészítőjükkel (antitracking eszközök, reklámblokkolók) a világ tízezer legnépszerűbb weboldalán (az Alexa Internet szerinti rangsor alapján). Arra voltak kíváncsiak, hogyan működnek azok a technikák, melyek a felhasználó webes tevékenységének nyomon követését hivatottak megakadályozni. Kiemelten vizsgálták, hogy a harmadik fél nyomkövetési kísérleteit hogyan tudják elhárítani ezek az eszközök, például azok a böngészőbővítmények, amik azt hirdetik magukról, hogy képesek megakadályozni a felhasználók cookie-kal történő követését. (Ha valaki vissza szeretné ellenőrizni az eredményeket, használhatja a vizsgálatokhoz készített keretrendszert, melyet feltettek a GitHubra.)

Vannak szabályok, de megkerülhetők

A cookie-használat persze nem az ördögtől való, hiszen abban is segít, hogy egy bejelentkezést igénylő weboldal meg tudjon győződni arról, hogy még be vagyunk jelentkezve. Ám sok esetben teljesen indokolt lehet a kiszűrése. Ebben egy böngésző sem produkált tökéletes eredményt.

A kutatók azonban nem csak a böngészőket vizsgálták, hanem egyúttal azt is, hogy azokat a technikákat, melyekkel a védelmek megkerülhetők, használják-e a népszerű webhelyek. A felhasználók anonim azonosítására alkalmas sütik használatára szigorú szabályok vonatkoznak, de vannak olyan technikák, amikkel webes támadásokra is lehetőséget nyújtanak, ha az oldal ki szeretné használni a böngészőkben és a bővítményekben található biztonsági réseket. (A legfontosabb biztonsági résekről itt található egy összefoglaló.)

Ezek zömében olyan hibák, melyek lehetőséget adnak a blokkolók megkerülésére. A kutatók lényegében minden vizsgált böngészőben találtak ilyen réseket – azokról egyébként értesítették is a fejlesztő cégeket. A legtöbb problémát a cross-site típusú támadások, illetve a harmadik féltől származó cookie-k okozzák.

A böngészők és az antitracking kiegészítők működési hatékonysága

(Kattintson a táblázatra, és nézze meg nagyobb méretben)

Az eredményeket összefoglaló fenti táblázat jól mutatja, hogy a cookie-szűrés, illetve a cookie-használatra vonatkozó házirend meglehetősen sérülékeny. Minden böngészőben találni olyan problémát, ami bizonyos helyzetekben lényegében lenullázza a szűrő mechanizmusokat.

A webhelyek nem élnek vissza a védelmek gyengeségével

A leghatékonyabb védelemnek a kutatócsoport tanulmányának [PDF] megjelenéséig a Mozilla áprilisban bejelentett same-site cookies nevű megoldása tűnt. A Firefoxban alkalmazott technológia lényege, hogy a webes alkalmazások képesek legyenek azonosítani a harmadik fél által küldött copkie-kat, hogy azokat kiszűrve megakadályozzák a cross-site típusú adatlopási kísérleteket.

A löweni kutatók adatai szerint azonban a Mozilla megoldása sem nyújt teljes védelmet. Alapnak jó, de mindenképpen ki kell egészíteni egyéb védelmekkel. A jó hír mindebben az, hogy a kutatás során nem találtak olyan webhelyeket, melyek visszaéltek volna az egyelőre csak elméleti lehetőségeket adó résekkel.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

Biztonság

Még a Microsoft kutatói szerint sem szabad vakon bízni az MI-ágensekben

Legalábbis ami az irodai feladatok delegálását és a rájuk bízott dokumentumokat illeti, mert a hosszabb munkafolyamatok során képesek teljesen tönkretenni azokat.
 
Hirdetés

Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció

A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.

Felhőalapú automatizációs modellek konkrét vállalati felhasználásban - hat folyamat, ahol már bizonyított az AIaaS és az RPAaaS.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.