Gyakran emlegetik, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit takar az Internet of Things fogalma – állítja az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról friss kutatása. A felnőtt magyar netezőknek egy része ismer ugyan konkrét IoT megoldásokat, de még nem tudja azokat a fogalomhoz kötni. Pedig 2013-tól még a csapból is egy olyan, az egész országot megmozgató IoT-projekt folyt: a kiskereskedelemben használt pénztárgépek közvetlen bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszereibe.

Az IoT üzleti felhasználási lehetőségei október 14-én
a CIO Budapesten is terítékre kerülnek.

Ugyanakkor a netezők 94 százaléka alapvetően nyitott az IoT megoldásokra – legfeljebb nem tudja, hogy ami számára szimpatikus, az ebbe a kategóriába tartozik. Ez arra is utal, hogy a felhasználók nyitottsága önmagában kevés. A fejlesztőkre, szállítókra komoly edukációs szerep hárul.

A többség még nem találkozott a kifejezéssel

Az eNET 2015 júliusában végzett online kutatásában a megkérdezettek (a minta a felnőtt magyar internetezők köréből került ki) 78 százaléka azt állította, hogy még nem találkozott még az Internet of Things kifejezéssel. Az ezt a választ adók harmada (34 százalékuk) azonban miután megismerte, hogy mit takar a fogalom, már úgy nyilatkozott, hogy hallott róla. Azaz sok magyar netezőnek van már valami képe arról, hogy mi is az IoT, ám a kép még elég homályos.

A felnőtt netezők többsége ugyanakkor nyitott az IoT megoldásokra: 28 százalékuk bármelyiket kipróbálná, 66 százalékuk legalább egy részét. 37 százalékuk pedig tervezi is, hogy a következő öt év során valamilyen IoT eszközzel látja el háztartását.

A legnagyobb korlát a pénz. A válaszadók többsége (77 százalék) úgy véli, nincs elég pénze arra, hogy IoT eszközöket vásároljon, bár sokan úgy gondolják (70 százalék), hogy kényelmesebbé tenné az életüket, és 65 százalékuk hasznosnak is tartja az ilyen megoldásokat.

Vannak kedvencek

Az eNET azt is vizsgálták, hogy melyek a legnépszerűbb IoT megoldások. A válaszadóknak egy ötfokú skálán kellett értékelniük a felsorolt eszközöket abból a szempontból, hogy mennyire tartják vonzónak. A legmagasabb értékelést, 4,5 pontot az intelligens otthoni riasztó kapta. Az otthonok távfelügyeletére alkalmas eszközt a válaszadók 68 százaléka szívesen kipróbálná, 18 százaléka pedig meg is vásárolná.

A második és a harmadik helyezett egyaránt az autózáshoz kapcsolódik. A második legvonzóbb az intelligens parkolórendszer, amely segít a szabad parkolóhelyek megtalálásában; a hamrmadik pedig az olyan okosautó, amely érzékeli a környező járművek, járókelők és tárgyak pontos helyzetét, érzékelői elősegítik a balesetek elkerülését, és még a várható forgalomról, dugókról is tájékoztat minket.

Az öt legvonzóbb lehetőség közé került még az okosmérő és az integrált okosotthon (háztartási eszközök és berendezések, például a fűtés, a világítás stb. távoli, például okostelefonnal történő irányítása).

Bár a felnőtt netezők 60 százaléka szívesen kipróbálná az okosotthont, az intelligens parkolórendszert vagy az okosmérést, jelenleg ezek közül legalább egyet mindössze 1 százalékuk használ. Egyelőre a vásárlási kedv is korlátozott: minden tizedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy ha megtehetné, vásárolna ilyen eszközöket.

Az üzleti megoldások jobban állnak

A kutatás vizsgálta üzleti IoT megoldások ismertségét és elterjedtségét is. A legismertebb a NAV rendszereivel valós időben kommunikáló online kassza volt. Erről a válaszadók kétharmada hallott már, és 7 százaléka használta is munkája során. A flottakövető eszközökről is viszonylag sokan hallottak (55 százalék), a válaszadók 4 százaléka pedig használt is ilyent.

Számtalan üzleti felhasználási lehetőség azonban egyelőre kevéssé ismert. A mezőgazdaságban (például az állatok állapotát monitorozó szenzorok), az ipari IoT megoldások (gyártósorok automatizálása és a gyártás során megvalósuló folyamatos minőség-ellenőrzés) vagy az intelligens kereskedelmi rendszerek a legtöbbek számára teljesen ismeretlenek, és hazai használatuk is elenyésző.