Bár egyre több pénz ömlik a technológiai cégekbe és alapokba, olyan méretű és hatású robbanás valószínűleg már soha többé nem lesz, mint az évezred elején.

Legutóbb júliusban számoltunk be róla, hogy a nagy tőkealapok az első félév során több pénzt toltak az amerikai informatikai szektorba, mint a 2018-as, történelmi rekordot hozó év egészében. Nem csoda, hogy időről időre felbukkannak az értekezések egy második dotkomlufi lehetőségéről, amennyiben a befektetők annak ellenére is óriási mennyiségű pénzt pumpálnak az infokommunikációs iparágba vagy a technológiai alapokba, hogy azok teljesítménye és a legújabb kori gazdasági környezet sem mindig ad okot ilyen fokú bizakodásra. Az elemzők a kisebb-nagyob bukások után felhívják rá a figyelmet, hogy a befektetők tülekedése idővel mindenképpen tarthatatlanná teszi a folyamatot; mások továbbra is biztosak benne, hogy a növekedés mögött összességében valós teljesítmény áll, és a mai felállást össze sem lehet hasonlítani a húsz évvel ezelőttivel.

Maga az "eredeti" lufi az üzleti célú internetes alkalmazások felfutásával keltkezett, amikor sokan próbáltak nagyot kaszálni gyorsan és aránylag kevés befektetéssel. 2000 márciusában aztán a NASDAQ tőzsdeindex elérte a 5048,62 pontot, hogy rögtön másnap zuhanásba fogjon, és folyamatosan csökkenjen a követő két és fél évben. A mélypontot 2002 októbere jelentette, amikor 1114,11 ponton állt a mutató, vagyis az indexben szereplő cégek értéke az eltelt időszakban majdnem pontosan az ötödére csökkent.

Nagyobb lett a piac, és olcsóbb megjelenni rajta

A VentureBeat szeptember eleji cikkében a Cyndx nevű startup alapító vezérigazgatója, James McVeigh ismét az újabb lufi lehetőségeiről értekezik, sorra véve azokat a szempontokat, amelyek alapján tejesen kizárhatónak tartják a hasonló kríziseket. Maga a Cyndx egy közel hat éve működő technológiai platform, amely már a mesterséges intelligencia bevonásával végzi a stratégiai tanácsadást, az üzleti lehetőségek azonosítását és tőkebevonással kapcsolatos szolgáltatásokat – így az előrejelzéseket is ilyen minőségben érdemes megítélni.

Az írás tulajdonképpen végigveszi azokat a szempontokat, amelyek alapján a mostani gazdaság teljesen más alapokon nyugszik a húsz évvel ezelőttihez képest. Azt már eddig is sokan kiemelték, hogy a hatalmas veszteségek ellenére a mai internet infrastrukturális alapját a dotkom-fellendülés éveiben építették ki, ehhez azonban hozzájön a felhasználói bázis elképesztő fejlődése is. Az internethasználat az érett piacokon mára olyan közműszerű alapvetéssé vált, mint akár a vezetékes víz, ezt pedig az is jól mutatja, hogy a weboldalak száma is majdnem százszorosára emelkedett.

A már az évezred elején is a legfontosabb piacnak számító Egyesült Államokban 50-ről 90 százalékra emelkedett az internethasználók aránya, 1999 és 2016 között pedig tizenhatszorosára, majdnem 390 milliárd dollárra nőtt az online kiskereskedelmi forgalom – ezzel már az összes ilyen bevétel 8 százalékát tette ki. Mindez azzal jár, hogy az újabb technológiai vállalatok felnövesztése összehasonlíthatatlanul olcsóbb a húsz évvel ezelőttinél, tekintettel az olcsó és hatékony infrastruktúrára, illetve az akkor még nem is létező szolgáltatási formákra.

A befektetők már nem ugranak fejest mindenbe

A cikk ezek közül kiemeli a bérelhető infrastruktúra- vagy akár irodaszolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a cégek különösebben vastag pénztárca nélkül is olyasmivel rukkoljanak elő, amivel egyből versenybe szállhatnak a legnagyobb piaci szereplőkkel. Ehhez az is kell, hogy a Facebook, a Twitter, a Google vagy a LinkedIn leszorítsa azokat a marketingköltségeket, amelyek a dotkom-korszak elején a kiadások oroszlánrészét jelentették, és amelyek számolatlanul ömlöttek a kérdéses megtérüléssel levezényelt kampányokba vagy rendezvényekbe.

A lufi kidurranását megelőzően a társaságok jellemzően még úgy mehettek tőzsdére, hogy nem csak számottevő bevételeik vagy piaci részesedésük nem volt, hanem esetenként működésük is jó ha egy évre tekintett vissza – erre jó példa a Pets.com, amelynek részvényeit úgy kapkodták szét, hogy a vállalkozás nem egész 12 hónapja kezdte meg működését, és ezalatt alig 6 millió dolláros forgalmat tudott felmutatni.

Bár véleményes értékű részvénykibocsátásokból ma sincs hiány, a most tőzsdére vitt technológiai startupok átlagosan 12 éves tevékenység után döntenek az elsőleges nyilvános kibocsátások mellett, szemben az 1999-es 4 éves átlaggal. Az előző példát mindennél jobban összefüggésbe helyezi, hogy a Pets.com akkori vezérigazgatójának egyik későbbi cége, a The RealReal már 200 millió dolláros forgalommal és nyolc éves működéssel a háta mögött vonult be a tőzsdére idén júniusban.

Az aránytalanságokat tovább csökkenti az a körülmény, hogy a startupoknak manapság minden korábbinál egyszerűbb nemzetközi jelenlétet építeniük, vagyis az amerikai piacon kívül is komoly fejlődést produkálhatnak, mint (lásd Airbnb vagy Uber), szemben a 2000 előtti, Észak-Amerikára korlátozódó érdemi mozgásterükkel. Ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés is új lendületet kapott az ezredforduló előtti óriási befektetések és az azokat követő megtorpanás után, felfutóban vannak az olyan ígéretes technológiai trendek, mint mondjuk a mesterséges intelligencia.

Húsz év alatt a techcégek is teljesen megváltoztak

Bár a cikk nyilván nem véletlenül született meg, és ezen a ponton kitér az adatvagyon ki- és felhasználásának újkori hatékonyságára is, ez azonban nem csak a Cyndx saját szolgáltatásait hivatott igazolni – minderre a legtöbbet idézett példa, hogy a könyvkereskedő Amazon mivé fejlődhetett az adatelemzés fejlett alkalmazásai révén. A mostani feltörekvő társaságok természetesen olyan kihívásokkal is szembesülnek, amelyekkel húsz évvel ezelőtti megfelelőiknek még nem volt semmi gondjuk. Ilyen például az a szükségszerűség, hogy fejlődésük egy bizonyos pontján mindenképpen összeakadnak majd az Apple-Amazon-Facebook-Google négyes valamelyikével, amelyek nem csak saját piacuk egyeduralkodói, de újabb vertikumokba is igyekeznek benyomulni, és kivételes adatvagyonuk révén mindenkivel szemben előnyből indulnak.

Ugyanilyen kérdés, hogy az újkeletű szabályozási hullám kire milyen hatással lesz, legyen szó a technológiai vállalatok adóztatásáról vagy a GDPR-ről és a hozzá hasonló, az adatgyűjtést és -felhasználást sokkal szigorúbb keretek közé szorítő szabályozásokról. Mindezzel együtt James McVeigh ma már jóval 50 százalék alá teszi egy hasonló lufi felfúvódásának esélyét, az egésznek pedig még jobban elveszi az élét, ha figyelembe vesszük, hogy a mai technológiai vállalatok mennyivel rugalmasabbak, mennyire proaktívak és reaktívak is egyszerre, és mennyivel jobban képesek megragadni az új lehetőségeket.

A cikk szerint mindig is lesznek magasra futó és onnan hatalmasat zuhanó vállalkozások, de egy lufi kipukkadásához lufira is szükség van. Az okfejtés teljes egészében itt olvasható a VentureBeat oldalain.

Piaci hírek

Bezúzza okostelefonos VR-szemüvegét a Google

A mobilról működtethető Daydream nem igazán érdekelte a felhasználókat, a társaság innentől a kiterjesztett valóságra és az AR alapú szolgáltatásokra koncentrál.
 
Hirdetés

A gyártóipar digitális ébredése

Hogyan teremtenek új generációs ügyfélélményt a digitális platformok?

Elméletben korlátlanok a lehetőségek a virtuális és a kiterjesztett valóság előtt, de a gyakorlatban még mindig nem találta meg a helyét a két technika. A közeljövő azonban formabontó szolgáltatásokat ígér.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.