Egyre több hardver- és szoftvergyártó jelenik meg a dróniparban – legutóbb a Xiaomi fejlesztéseiről számoltunk be –, és egyre hosszabb azoknak a cégeknek a listája is, amelyek tudnak mit kezdeni ezzel az új technológiával. A mezőgazdaság, a földgazdálkodás, a bányászat, a közművállalatok, a média- és film-, az energia-, valamint az építőipar mind potenciális ügyfelei lehetnek a repülő szerkezeteknek. A drónszállítók között egyelőre többségben vannak a kisebb magánvállalkozások, startupok, bár a nagy hadiipari vállalatok és az ipari konglomerátumok is egyre többet invesztálnak a dróntechnológiába.

Szabály még nincs, kivételek már vannak

A Business Intellingence nemrégiben 32 oldalas jelentést állított össze arról, milyen lehetőségek előtt áll a kereskedelmi forgalmazású drónok piaca, maga a dróntechnológia, mik az előnyei, melyek a korlátai. A tanulmány mélyebben foglalkozik azzal a közelmúltban nyilvánosságra hozott amerikai törvénytervezettel, amely a polgári célú drónok használatát szabályozza. A tervezetet a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA – Federal Aviation Administration) dolgozott ki. Egyébként jó néhány cég kapott arra hivatalos engedélyt, hogy a végleges szabályok életbe léptetése előtt is kisebb drónokat reptessen.

Az elemzők szerint a legnagyobb növekedés a polgári célú felhasználásban várható, ez a piaci szegmens az évtized végéig évi 19 százalékkal bővül, míg a hadiipari szegmensé alig 5 százalékkal. A felhasználási területek közül az e-kereskedelem és a csomagszállítás viszont biztosan nem sorolódik majd a drónipar korai fókuszába, bár az Amazon például az első között látta meg a technológiában a lehetőséget. Sőt az e-kereskedelmi óriáscég saját fejlesztésű postásdrónja tavaly óta startra kész.

Nem az amerikai cégek terepe

A hagyományos dróngyártók eddig főként a hadiipari ügyfelekre fókuszáltak, és emiatt gyengébbek is a pozícióik a gyorsan növekvő civil drónpiacon. A FAA fentebb említett törvényjavaslata véget vetne a polgári célú használat tilalmának. Engedélyezné a kisebb drónok reptetését alacsony magasságban a földi irányító látótávolságán belül. A szabályozás elfogadása egyébként legkorábban 2017 elejére várható.

A BI Intelligence tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy ez egy olyan technológiai piac – már ami a polgári célú eszközöket illeti –, amelynek meghatározó gyártói jellemzően nem az Egyesült Államokban találhatók. A senseFly svájci székhelyű cég, de francia tulajdonban van, az Aeryon kanadai, a CybAerot svéd, a piacvezető DJI kínai, a Gryphon pedig dél-koreai.

Bár a polgári felhasználású drónipar még fiatal, a kutatók már látják az iparág konszolidációjának jeleit. Nagybefektetőként megjelentek benne a nagy ipari világcégek mellett a chipgyártók és a hadiipari vállalatok is.