Egy összeomlás-kutató előadásával melegíthettek a digitális transzformációs témákra a Portfolio idei Digital Transformation konferenciájának vendégei. Stumpf-Biró Balázs (Pannon Egyetem, Cassandra program) hosszú perceken keresztül sorolta az adatokat, hogy érzékletessé tegye: kimerítettük a Föld erőforrásainak jelentős részét, de nincs megállás. Hiába vagyunk az 59. percben az erőforrásigény továbbra is exponenciálisan növekszik.

És hogyan lesz összeomlás-kutató digitális transzformációs konferencia vezérszónoka? Azon egyszerű okból, mert sokan a digitalizációtól remélik a fenntarthatóság elérését. A digitalizáció mindenhol jelen van, mindent áthat. Ennek illusztrálására mesélt az egyik beszélgetés résztvevője az egyik kistelepülés horgásztavánál az ismerős idős halőrről, aki arról érdeklődött tőle, hogy mi is az a "homofiksz", amiről az utóbbi időben annyit lehet hallani...

Dr. Petri Bernadett, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója, azt is elmondta, hogy a digitális átalakulás EU-s prioritás. Szintén fontos értékelési szempont a zöld megközelítés alkalmazása vagy az egészségügy előmozdítása. Erre jelentős, kb. 350 milliárd forintnyi támogatási forrás van, amelyre közvetlenül pályázhatnak a magyar vállalatok. Az MFOI feladata, hogy ennek lehívásában segítsen. A cégek eddig csak az összeg töredékét tudták lehívni, mert nem felelnek meg az EU versenyképességi feltételeinek.

A közvetlenül pályázható alapok (összesen 377,3 milliárd euró) kiemelten támogatják a digitalizációt, az innovációt és a piacra lépést. Az EU a feltételrendszerében szorosan összekapcsolta a versenyképességet a digitalizációval, hangsúlyozta Petri. Ennek szellemében tűzött ki olyan célok, mint a digitalizáció intenzitásának a jelenlegi 60-ról 90 százalékra emelése (azaz a cégek 90 százaléka használjon digitális eszközöket).

Hogyan gondolkodnak a magyar vállalatok?

Ezt már egy panelbeszélgetés részvevői vitatták meg. Gonda Gábor (Telekom), Kuhrszki András (OTP Bank), Takács István (Bonafarm), Spaller Endre (KIFÜ) és Szabó Péter (Microsoft) abban egyetértett, hogy nagyon felemás a magyar vállalatok digitalizációs szintje. Kuhrszki szerint a Covid ebben azért hozott előrelépést, mert indikátorként tisztán mutatta, hogy milyen nehézségeket okoznak a digitalizációs hiányok. Abban is segített, hogy az IT és az üzlet egy platformra kerüljön, bár ez főleg a pénzügyi területen valósult meg, minden szektorban egyre nagyobb az üzletben a digitalizációs tartalom.

Hasonló véleményen volt Takács István is, bár hozzáétette: az élelmiszeripar és mezőgazdaság nem a digitalizáció zászlóshajója. Szerinte egyébként ez némileg a hagyomány miatt alakult így, és a fejlettebb országokra is igaz. Ugyanakkor úgy vélte, a magyar mezőgazdaság addig nem lesz versenyképes az exportpiacokon, amíg nem digitalizálódik.

Gonda Gábor szerint a vállalatok látják a digitalizáció fontosságát, de egyfajta generális megoldásként tekintenek rá – tévesen. A fejlesztéseket az üzleti stratégiának kellene meghatároznia, ám "a legtöbb vállalkozás azt sem találta ki, hogy mit akar csinálni az elkövetkező 1-2-5 évben". Gonda úgy véli, hogy amit a pandémia kikényszerített, az digitalizációnak édeskevés.

A beszélgetés a módszerre is kitért. Mit hogyan érdemes fejleszteni? Szabó Péter szerint a matek egyszerű: globális problémára globális választ kell adni (ilyen pl. a felhő), mert ez biztosítja a maximális méretgazdaságosságot. Kuhárszki szerint viszont ez nem ilyen sarkos: ha egy vállalat pontosan tudja, hogy mit akar másként csinálni, mint a versenytársai, akkor azt bizonyos esetekben érdemes lehet belső csapatokkal lefejleszteni.

A legforróbb téma: az MI

A konferencia legizgalmasabb témájának a mesterséges intelligenciával foglalkozó blokk ígérkezett. Felvezetésként Dr. Menyhárd Attila ügyvéd (VJT & Partners) lefordította nem jogászi nyelvre az Unió MI-szabályozási tervezetét (mellyel legutóbb itt foglalkoztunk). Menyhárd felhívta egy a magyar jogból eredő fontos részletre a figyelmet: a rendszerbe bevitt adatok validálásáért (valódiság, helyesség, kiegyensúlyozottság stb.) az felel, aki az adatokat beviszi a rendszerbe. De ha az alkalmazásakor probléma adódik, azért már az MI használója felel. Ha például toborzásnál MI-vel szűrik a CV-ket, és egy pályázó szerint az algoritmus diszkriminatív, a felhasználónak kell bizonyítania, hogy nem az.

A moderátor koncepciótlansága miatt némileg konfúz panelbeszélgetés résztvevői – Georgiu Achilles (CEU), Schin Lotár (OTP Bank), Tarnavölgyi Gábor (Virgo Systems) és Vadócz Zsolt (K&H Bank) – arról próbálták meggyőzni egymást (sikerrel) és a közönséget (mérsékelt sikerrel), hogy az MI pozitív változásokat hoz. Szabályozni pedig nem a technológiát, hanem inkább a használóját kellene, utalt vissza Georgiu Achilles Menyhárd előadására.

Schin Lotár amellett érvelt, hogy téves fekete dobozként kezelni az MI-t. Ismerjük az algoritmust, ami csak azokkal az adatokkal dolgozik, amiket beletáplálunk. Ha sem az adatokat, sem az algoritmust nem ismerjük, ne bízzunk rá pl. üzletkritikus döntéseket.