A munkaadókat egyre komolyabb kihívások elé állítja a szoftverfejlesztő szakemberek toborzása és megtartása, ahogy egyre több technológiai dolgozó fontolgatja a munkahelyváltást. Az nem nagy meglepetés, hogy a fejlesztők általában a magasabb fizetés, az új kihívások vagy a rugalmasabb munkabeosztás miatt lépnek tovább, egy nyáron közzétett felmérés szerint azonban van egy másik, legalább ennyire fontos szempont is, amelyik komoly hatással lehet a döntéseikre.

A szoftverfejlesztői eszközökben utazó Stepsize eredményei szerint a mérnökök nagyjából fele, 51 százaléka hagyta már el munkahelyét vagy mérlegelte a felmondást a technikai adósság (technical debt) problémái miatt, körülbelül 20 százalékuk pedig ezt tartja a meghatározó tényezőnek abban a tekintetben, hogy ki akar-e lépni egy-egy cégtől, vagy hogy egyáltalán be akar-e lépni egy új munkáltatóhoz.

A technikai adósság fogalma nagyjából az (informatikai) rendszerek ellenállására vonatkozik a változtatásokkal szemben, vagyis arra, amikor a rendszereket egyre drágábban és egyre több munkával lehet megfelelő és működőképes állapotban tartani. Nem csak hibákat és kimaradásokat okoz, hanem a fejlődést és a termelékenységet is akadályozza, kényszermegoldásokra vagy a funkcionalitás korlátozására kényszerítve a fejlesztőket is.

Mindez egyébként sok mindenre kiterjedhet a nagy horderejű, évtizedes hibajavítást igénylő projektejtől egészen az olyan kérdésekig, mint amilyen a programozási nyelv kiválasztása a háttérrendszerek felépítéséhez. Utóbbi esetben a későbbi nyelvi frissítések megkövetelhetik a fejlesztőktől, hogy írják át azokat a régi kódokat, amelyet annak idején mások írtak más feltételek mellett, és nem is feltétlenül dokumentáltak megfelelően. Könnyű belátni, hogy az ilyesmi mennyi frusztrációhoz vezet, ha több millió kódsorról beszélünk egy-egy adott programnyelven.

Azért a pénzt is sokan szeretik

Ahogy korábban írtuk, a szervezetek jelentős részénél még csak nem is léteznek a technikai adósság kezelésére irányuló folyamatok, pedig a produktivitás közvetett módon úgy is erősthető lenne, ha az üzleti szereplők legalább a backend alkalmazásokban vagy a kódbázis általános infrastrukturális területein tudatosan csökkentenék a technikai adósságot. Nem beszélve a szakemberek megszerzéséről és megtartásáról, ha helyt adunk a Stepsize felmérésének.

Tekintettel arra, hogy mennyibe kerül az új mérnökök felvétele és képzése, a vállalatok igyekeznek minél lejjebb nyomni a fluktuáció arányát. A kutatás értelmében ennek hatékony eszköze az is, ha egészséges és megfelelő minőségű kódbázis fenntartására törekednek, mivel a jövőbeni alkalmazottaknak is azzal kell majd dolgozniuk, amit a mostaniaktól megörökölnek. A kódbázis jövőbeni karbantarthatóságát pedig meghatározza annak tisztasága, következetessége és tesztelhetősége.

A felmérésben szereplő szempontok között egyébként a kódbázis állapota és minősége a negyedik legfontosabb szempont volt a szoftverfejlesztők munkahelyválasztásában. Az első helyen természetesen a fizetés áll, ami több mint négyötöd részüknél prioritás. Ezt 75 százalékkal követik a műszaki kihívások és az előrelépési lehetőségek, 68 százalék pedig már a távmunka megszervezését is lényegesnek tekinti. A "code quality and codebase health" pontot a megkérdezettek 62 százaléka jelölte be, vagyis tízből hat szakember ettől sem hajlandó eltekinteni, amikor az egyes ajánlatokat mérlegeli.