A Pure Storage egyik vezetője a Blocks&Filesnak nyilatkozva meglehetősen bátor jóslatot tett. Szerinte 2028 után már nem fognak több merevlemezes meghajtót értékesíteni a világban. Shawn Rosemarin persze hazabeszél, hiszen vállalata speciális fejlesztésű SSD-kben (solid-state drive), pontosabban flash-alapú tárolómegoldásokban és ezek szolgáltatásként történő értékesítésében utazik. Ettől függetlenül a kutatásfejlesztésért felelős alelnök érveit érdemes megvizsgálni.
Rosemarin szerint a winchesterek halálát nem kizárólag az okozza, hogy a kiváltásukra kitalált, sok szempontból megbízhatóbb SSD-k ára folyamatosan csökken. Ez is szerepet játszik természetesen a régi technológia nyugdíjazásában, de a fontosabb elem az energia, egészen pontosan annak emelkedő költsége és elérhetősége (vagy éppen elérhetőségének hiánya).
Nem minden szekérre fér még egy lapáttal
A szakember úgy látja, az idén már 67 éves merevlemez életútja legvégén tart. Ezeket a tárolókat kezdetben megabájtos adatmennyiségek rögzítésére használták. És hiába a technológiai fejlődés és az ezen a téren is folyamatosan megmutatkozó újítási szándék, a kialakítás fizikai korlátai egy idő után már nem adnak teret a mérnöki leleménynek. (Hasonlóan ahhoz, ahogy tranzisztorokból sem nagyon tudunk már lényegesen többet sűríteni egy adott felületre, ami jelentős problémaként tornyosul a processzorgyártók előtt.)
A másik kulcskérdés az energia. Az adatközpontok működése már most is hatalmas mennyiségű energiát igényel, a felhasználás aránya a világ teljes energiaigényéből pedig vélhetően csak tovább fog nőni az elkövetkező években. Ez az arány egyébként jelenleg 3 százalékra tehető, aminek harmada a tároláshoz köthető informatikai feladatok ellátására megy el. A HDD-k hátránya itt ütközik ki, ugyanis ennek a bizonyos globális 1 százaléknak az elsöprő többségét a merevlemezek "eszik meg". Ha mindezt flashre cseréljük, nagyjából 80-90 százalékkal csökkenthető lenne az energiaigény – érvel Rosemarin.
Az ukrajnai háború egyik közvetlen mellékhatásaként az energia ára az egekbe szökött, és az alelnök szerint nem valószínű, hogy belátható időn belül újra a korábbi években tapasztalt szinteken lehetne vásárolni a kritikus erőforrásból. Az elszabaduló energiaárak miatt a kormányok világszerte kvótákat vezetnek be, Írországban pedig egy éve már az is megtörtént, hogy egy nagy adatközponti fejlesztés meghiúsult, mert nem volt biztosítható a szükséges energia. Hasonló korlátokba ütközhetnek nagyobb szervezetek is, hiszen a fejlesztések egyik gátja a nem korlátlanul rendelkezésre álló energia lehet. (És akkor a ChatGPT keltette MI-őrület áramfogyasztásban (is) megmutatkozó súlyos hatásait még nem is említettük.)
Van a szónak párja
A másik oldal természetesen nem így látja. A HDD-kben utazó Seagate például két évvel ezelőtt kategorikusan állította, az SSD egészen biztosan nem lesz a merevlemezek sírásója. Az Infinidat pedig a winchesterek kapacitásának fentebb is említett potenciális technikai korlátjáról szólva csak annyit mondott, hogy ez maximum viccnek jó.
A semlegesnek tekinthető Gartner száma sem feltétlenül igazolják a HDD-k öt év múlvára jósolt halálát. Az amerikai piackutatótó 2026-ra vonatkozó előrejelzése szerint ugyanis az összes leszállított tárolási kapacitásból addigra az SSD-k csak 35 százaléknyit tudhatnak majd magukénak.
Egy viszont biztos: öt év múlva okosabbak leszünk a kérdésben.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?