Az MI-chatbot üzemeltetési költségét már most is napi 700 ezer dollárra teszik, de még sokkal több is lesz az újabb verziókkal és a felhasználók számának növekedésével.

A nagy adatközpontok energiaigénye és környezeti terhelése eddig is látványosan növekedett, a ChatGPT elsöprő sikerével pedig még látványosabbá vált, hogy milyen gyorsan növekszik a szerverek étvágya. Egy április elején megjelent tanulmányból kiderül, hogy már az OpenAI GPT-3-as modelljének felépítéséhez is nagyjából 3,5-4,9 millió liter vízre lehetett szükség attól függően, hogy hol és milyen hatékonyságú létesítményekben zajlott a munka. A nagy nyelvi modellek ráadásul nem csak a tanításuk, hanem későbbi működtetésük során is rengeteg energiát és vizet fogyasztanak: a százmilliók által használt ChatGPT-nek például fél liter vízre van szüksége egy 20-50 kérdésből álló beszélgetés lebonyolításához.

A The Information múlt heti összeállítása most újabb adatokkal érzékeltette, hogy milyen drága dolog a legnépszerűbb MI-eszköz futtatása és karbantartása. A vállalat pénzügyeit ismerő források megerősítették a lapnak, hogy az OpenAI tavaly több mint 540 millió dollárt (nagyságrendben 200 milliárd forintot) költött a széles körben használt chatbot fejlesztésére, beleértve azokat a költségeket is, amelyek a magasan jegyzett szakemberek megszerzésével jártak. Az OpenAI kiadásai pedig azóta is szüntelenül emelkednek, ami a cég vezérigazgatója szerint is a Szilícium-völgy történetének leginkább tőkeintenzívebb startupjává teheti őket.

Mindenből egyre több kell

A SemiAnalysis tanácsadó vezető elemzője korábban már azt is elmondta a The Informationnek, hogy becslése szerint a ChatGPT működtetése már napi 700 ezer dollárjába kerülhet az OpenAI-nak a megnövekedett számítási igény miatt. A 2015-ben non-profit szervezetként indult OpenAI már 2018-ban kénytelen volt létrehozni profitorientált leányvállalatát, amelynek az ambíciói is rohamosan növekednek: a befektetőknek szóló év végi nyilatkozatokban 2023-ra már 200 millió dolláros, jövőre pedig 1 milliárd dolláros bevételt terveztek, ami meglehetősen merész elképzelésnek tűnik ahhoz képet, hogy tavaly még csak 30 millió dollárt termeltek.

Mint ismeretes, az OpenAI januárban egy több évre szóló megállapodás keretei között 10 milliárd dolláros befektetést szerzett a Microsofttól egy meglehetősen bonyolult, a társaságot 29 milliárd dollárra értékelő ügyletben. A The Information szerint az OpenAI-t irányító Sam Altman már úgy látja, hogy akár 100 milliárd dollárnyi további befektetést kellene megcélozniuk a következő években az általános (más néven emberi szintű) mesterséges intelligencia fejlesztésére, ami már elég előrehaladott lenne ahhoz, hogy folyamatosan javítgassa a saját képességeit. Ennek pedig az az oka, hogy az ügyfelek számának emelkedésével és a szoftverek jövőbeli verzióinak tanításával az OpenAI költségei is ilyen arányban emelkednek majd.

Cloud & big data

Tesz a politikára az X

Egy félmilliárdos közösségi platform esetében aggasztó, ha nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg, gyengíti a politikai tartalmú álhírek elleni védőhálót. Az EU fenyeget, a népszavazásra készülő ausztrálok aggódnak.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.