Megnéztük, honnan kellene felkapaszkodnia a Mozilla böngészőjének a legújabb és leggyorsabb verzióval. Elég mélyről.

A Mozilla Foundation pár nappal ezelőtt adta ki a Firefox 57-es verzióját, ami az ígéretek szerint nagy változásokat hoz a felhasználók életébe. A Quantum nevű kiadással alaposan átdolgozták a böngészőt, ami a korábbiakhoz képest állítólag kétszer gyorsabb lett, sőt a nagy csomó megnyitott böngészőfül sem rontja érdemben a teljesítményét. A fejlesztő szerint az új Firefox 30 százalékkal kevesebb memóriát fogyaszt a "rivális termékhez" képest, ami alatt a Google Chrome alkalmazását kell érteni.

A Quantum jelentősége nem csak abban áll, hogy sikerül-e tényleg érzékelhetően javítania az előző verziók teljesítményét, hanem ennek a kiadásnak kellene megerősítenie a Firefox évek óta folyamatosan gyengülő piaci pozícióját. A Mozilla böngészője ugyanis az elmúlt években rengeteget veszített részesedéséből a Chrome-mal szemben, és a trend egyelőre nem azt mutatja, hogy valaha is sikerülhet visszakapaszkodnia a korábbi magasságokba.

A Chrome nagyobb, mint a többiek együtt

Böngészőpiaci adatokat mi is elég régen közöltünk legutoljára, nem utolsósorban azért, mert sok érdekesség nem történik ezen a területen. A Chrome szinte felzabálta a piacot, az Internet Explorert elvileg leváltó Edge pedig enyhén szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Quantum kiadása nyomán azonban érdemes egy pillanatra elővenni a statisztikát, és megnézni, hogy áll pillanatnyilag a gyártók versenye.

A StatCounter minden platformra kiterjedő adatai szerint a Chrome világszerte 54,57 százalékos részesedésével lelépi a többi szereplőt. A Safari 14,59 százalékon áll, ami az Apple szempontjából pont megfelelő, hiszen reflektál a messze legmagasabb haszonkulccsal értékesített iPhone-ok és más almás hardverek volumen szerinti részesedésére. Az Alibaba által fejlesztett UC Browsert a múlt hónap végén a felhasználók 7,86 százaléka futtatta, így a Firefox 6,08 százaléka már csak a negyedik helyre jó. Az Opera 3,89 százalékon, az IE pedig 3,74 százalékon volt.

A Mozilla böngészője 2009-2010 környékén már a 30 százalékos globális részesedést is meghaladta, vagyis jelenlegi helyzete cseppet sem bíztató. Ez nem meglepő módon a mobil eszközök és a chrome felfutásával párhuzamosan kezdett meredeken csökkenni, főleg, hogy a mobil platform meghódítására induló Firefox OS is rövid idő alatt kimúlt.

Igaz, hogy a Firefox böngészőpiaci részesedése az utóbbi időben nagyjából beállt a 6-7 százalékos szintre, vagyis folyamatos csökkenésről már nem beszélhetünk, de a korábbiakhoz képest ez még mindig halvány teljesítmény, amit ráadásul már elég nehéz lesz a visszájára fordítani.

Nemrég a Firefox volt a magyarok Chrome-ja

A desktop környezetet tekintve természetesen jobb a helyzet, ezt a kategóriát amúgy is már jó öt éve külön kezelik a statisztikák a mobilos vagy konzolos felhasználástól. Az asztali gépeken a Firefox jelenleg 13,04 százalékon áll, amihez a viszonyítási alap ugyanúgy a hét-nyolc évvel ezelőtti, 30 százalék fölötti részesedés – vagyis ez lényegében "hazai pályán" is lefeleződött azóta.

Érdekesség viszont, hogy desktop környezetben a Chrome is erősebb, mint összesítésben (63,6 százalék), de a Microsoft böngészői is 8,34 százalékon állnak. A StatCounter persze nem az egyetlen adatforrás, ha a böngészőpiaci részesedésekre vagyunk kíváncsiak. A trendek viszont más mérések (például Net Applications) esetében is ugyanilyen tendenciákat mutatnak, még ha a számszerű értékek között adott esetben jelentős eltérések is vannak.

Európa, ezen belül pedig Magyarország mindig is a Firefox végvárának számított. Nálunk a Mozilla alkalmazása 2010 májusában egész elképesztően magas, 56,9 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, és még idén októberben is 23,51 százalékon mérték az összes eszközön. Asztali környezetben egyébként a Chrome vezet idehaza 48,81 százalékkal, amit a Firefox még mindig 35,06 százalékos részesedéssel követ.

Közösség & HR

Megkésett születésnap: 10 (11) éves lett a ProSuli

A 2015-ben indított program mindig a közoktatás digitalizációja előtt járt egy lépéssel.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.