"A létszámcsökkentés régebben csendesen zajlott, ma már azonban a mesterséges intelligenciára való felkészültség jelének tekintik" – idézi a Wall Street Journal összeállítása egy Fortune 500-as cég vezetőjét. Így a nagyvállalatok irányítói egyre inkább stratégiai eredményként hivatkoznak az elbocsátásokra, amelyeket az általános MI-őrület közepette a működési hatékonyság mutatóiként lobogtatnak. Ahelyett, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően átszervezésekről magyaráznának, mostanában inkább kiemelik a leépítéseket a pénzügyi jelentésekben és a befektetőknek szóló prezentációkban.

A cikkben közölt adatok alapján a Fortune 100-as cégek vezérigazgatóinak is majdnem 60 százaléka beszélt mesterséges intelligenciával vezérelt hatékonyságról vagy létszám-optimalizálásról a legutóbbi negyedéves eredmények ismertetésekor, hangsúlyozva, hogy az MI-technológia és az automatizálás révén kevesebb emberrel érnek majd el többet. Bár az MI valóban hatással van a munkafolyamatokra, a leglátványosabb változást az jelenti, hogy segít a létszámcsökkentést innovációként eladni egy olyan piacon, ahol mindenki a haszonkulcs növelésére és a részvényhozamokra összpontosít.

A technológiával kapcsolatban egyébként gyakran felmerül az erőforrás-hatékonyság vagy a globális műveletekhez kapcsolódó kibocsátás csökkentése is, de az már kevesebb figyelmet kap, hogy a tömeges leépítések milyen társadalmi fenntarthatósági aggályokat vetnek fel. A lap szerint így az is érdekes lesz, hogy az MI-alkalmazásokkal karcsúsított vállalatok hogyan fektetik be állítólagos extra nyereségüket, ami várhatóan a szabályozók, a civil társadalom és az ESG-szempontú befektetők részéről is fokozódó nyomást jelenthet majd az elbocsátások társadalmi hatásainak átláthatóságát illetően.

Hosszú távra nem így terveznek

Mindebből az következne, hogy lényeges megfelelőségi és arculati kérdés lesz a munkaerő-átcsoportosítási, az átképzési vagy az elköteleződési (engagement) gyakorlatokból, bár egyelőre "elképesztő méreteket öltenek a vezetők pimasz és brutálisan őszinte megnyilvánulásai, ahogy az elbocsátásokkal hencegnek" – fogalmaz a Brookings Institution munkatársa a WSJ riportjában. Egyes vélemények szerint azonban a rövid távú előnyökön túl a hosszú távú sikert már nem ez biztosítja: az Mi valóban képes lehet rá, hogy többet érjen el kevesebből, de a kreatív gondolkodás forrás továbbra is az emberi munkaerő.

A Fortune nemrég közölt véleménycikkében például a Mostly AI egyik szakembere próbálja tisztába tenni ezeket a félreértéseket. Szerinte az MI nem innovál, hanem inkább utánoz és újrahasznosít. Ami nem baj, hiszen ez a technológia egyszerűen így működik, és kiválóan alkalmas a folyamatok felgyorsítására, az ismétlődő feladatok átvételére és a kreativitás támogatására, de önmagában nem képes létrehozni termékek és szolgáltatások új generációját. Vagyis aki a leépítések lehetőségét látja benne, az rövidlátó üzleti döntést hoz, és nemsokára már csak az innovatív versenytársak hátát bámulhatja majd.