Egyelőre szabad szemmel alig látható a közép-kelet-közép-európai virtuális/kiterjesztett valóság termékek és szolgáltatások piaca, de már elég nagy ahhoz, hogy érdemes legyen mérni. Az IDC legutóbbi felmérése szerint idén a régióban a lakossági és az üzleti szegmens összköltése 471 millió dollár körül várható. Ez önmagáéban igencsak szerény (összehasonlításképpen: a MOL Csoport tavalyi árbevétele közel 27-szer nagyobb, 12,6 milliárd dollár volt). A piac növekedési dinamikája azonban nagyon ígéretes. Tavaly a térségből 130 millió dollárnyi bevételre tettek szert a piacban üzletet látó cégek, a növekedés tehát igen látványos, éves szinten meghaladja a 260 százalékot.

Az évtized végén dollármilliárdokat hoz

A bevételt azonban nem csak az eszközök és a szolgáltatások adják: jó üzletnek ígérkezik a következő években is a való világra digitálisan rávarázsolt extra tartalom, ami a régióban átlagosan évi 133 százalékkal bővül, 2021-ben már csak ez 9 milliárd dollárt hoz majd.

És hogy jobban lássuk ennek a jelentőségét, érdemes összevetni a idén várt globális AR/VR piaccal: az IDC 2017-re a termékek értékesítéséből és a szolgáltatásból 13,9 milliárd dollár bevételt vár. Régiónkban érezhető egyfajta igyekezet a felzárkózásban: éves összevetésben ugyanis a globális növekedés üteme csak feleakkora (130,5 százalék), mint Közép-Kelet-Európában. Az évtized végéig egyébként globálisan átlagosan évi 198 százalékos bővülést jósolnak az elemzők, így 2020-ban már több mint 143 milliárd dolláros üzleten osztozkodhatnak a piaci szereplők.

A többi földrajzi területet nézve 2017-ben az USA-ban költenek a legtöbbet, 4,3 milliárd dollárt AR/VR technológiára, Dobogós hely jutott még a Japán nélküli ázsiai térségnek 2,6 milliárd dollárral, és nem sokkal lemaradó Nyugat-Európának közel 2,5 milliárd dollárral.

Az IDC számos sikeres AR/VR-projektet talált a térségbeli országokban. Egy romániai nagykereskedő a raktárbázisán alkalmaz AR-szemüveget az ott dolgozók munkájának könnyítésére. Csehországban a oktatási célokra használnak ilyen eszközöket. A középiskolások például okostelefon felhasználásával 3D modellekkel interaktív módon tanulhatják meg az emberi test felépítését és működését. A kutatócég a régió fontos eseményének tartja a Moszkvában rendezett AR művészeti kiállításokat is.

Egy-két évig még a konzumer kütyükre lesz kereslet

A térségből származó AR/VR bevételek legnagyobb része, közel 40 százaléka a konzumer szegmensből (hardver, szoftver, szolgáltatás) származik. Ami az üzleti felhasználást illeti, a régióban főleg az elektronikai bérgyártók, autóipari összeszerelő üzemek esetében várható idén a legtöbb beruházás AR/VR technológiába. Ez mintegy 100 millió dollárt ad a teljes piachoz.

A következő néhány évben is a konzumer szegmens marad a legnagyobb. Főként az AR/VR-játékok népszerűek, ebben a szegmensben az éves növekedési ütem megközelítheti a 230 százalékot. Fokozatosan nő fel azonban a többi szegmens is: a kiskereskedelemben, az egészségügyben, az oktatásban és a közműágazatban szintén erőteljes növekedést vár az IDC. Idén a gyártó, feldolgozó, logisztikai és a szállítmányozási ágazat vonzza be a legnagyobb AR/VR-fejlesztéseket Közép-Kelet-Európában. A következő esztendőkben viszont az oktatási, a bemutatótermi, valamint a képzési kereslet növekszik gyorsabban.

Az IDC várakozásai szerint 2017-ben és 2018-ban inkább a virtuális valóságon alapuló rendszerekre (speciális szemüvegek, szoftver, tanácsadás, rendszerintegrációs szolgáltatások) költünk többet, mint a kiterjesztett valóság termékeire és szolgáltatásaira. Ez a konzumer szegmensnek köszönhető, amely már nagyüzemben vásárol a technológiával összefüggő hardvert, szoftvert és a fizetős tartalmat. Két év múlva azonban az AR törhet előre, miután egyre látványosabban terjed majd az üzleti felhasználása.