Az újabb ipari forradalmat jelentő Ipar 4.0 korszakról már több mint öt éve beszél a szakma, de Magyarországon ez a trend csak az elmúlt két évben kezdett érzékelhető mértékben megjelenni. A témát az ebben eddig legaktívabbnak számító multinacionális cégek mellett a T-Systems Magyarország is a zászlajára tűzte. A vállalat több kormányzati programban is részt vesz, így az újraiparosítást célzó Irinyi Tervben, amihez szakértői a megfelelő szakmai tartalmat adja, de közreműködik az Ipar 4.0 Platformban is.

Az okos gyárak nem csak robotokat használnak

A T-Systems Magyarország ipari ügyfelekért felelős üzletágának igazgatója, Hosszu Péter (képünkön) szerint a cél már a jövő igényeinek megfelelő intelligens gyárak kialakítása, amelyet az ergonómia és az erőforrások hatékonysága, az alkalmazottak, a partnerek és az ügyfelek újszerű digitális ökoszisztémája jellemez.  A félelmekkel ellentétben az okos gyár koncepcióban nem az az elsődleges cél, hogy az embereket robotokra cseréljék, sokkal inkább az, hogy az emberi munkát digitális eszközökkel támogatva annak hatékonyságát, termelékenységét fokozzák, választ találjanak a bővülő termelés és a korlátozottan rendelkezésre álló munkaerő közötti ellentét szülte feszültségekre.  

A cég szakértői úgy látják, hogy a hazai gyártás okosításának fókuszában ma még elsősorban a meglévő üzemek digitális fejlesztése, korszerűsítése áll. Az ebben érdekelt vállalkozások mostanában elsősorban a folyamatoptimalizáció, a preventív és tervezett karbantartás-ütemezésében a prediktív módszertan által feltárható tartalékok, valamint a helymeghatározáshoz és -követéshez kapcsolódó ipari beruházásokban érdekeltek.

A kis- és középvállalatoktól felfelé más-más okokból ugyan, de lényegében minden céget érdekel az új irány.  A nagyvállalatokat a saját belső folyamataik és a növekedés folyamatosságának fenntartása motiválja, a kkv-k pedig versenyhelyzetükből fakadóan kényszerülnek rá, hogy előbb-utóbb nyissanak a termelés optimalizációjának újszerű megoldásai felé.

Itthon a legnagyobb lehetőséget az autógyártás rejti

A digitális fejlesztések terén itthon a legnagyobb potenciál a Magyarországon működő autógyártók előtt áll, az első körben a T-Systems is erre az iparágra fókuszál. Megoldásainak egyik része az adatelemzésre épül, mivel a gyártás felgyorsulásával a cégeknek egyre nagyobb mennyiségű adat, egyre rövidebb idő alatt történő elemzésére és információk gyűjtésére van szükségük. Az adatelemzési megoldások egyaránt használhatók magában a gyártásban, valamint a támogatást végző egyéb szervezeti egységeknél.

Az egyik hazai autógyárban például már pilotként működik az a rendszer, amely az összeszerelt autók karosszéria-elemei közötti távolságokat szenzorokkal vizsgálja, és riasztást ad, amikor ezek potenciálisan kumulatív hatását elemezve valamilyen okból eltérnek a megadott tűréstől, sőt szükség esetén újrakalibrálja az irányító számítógépet. Hasonló elven működik az a rendszer is, amely a ragasztott alkatrészeknél jelzi, ha a szükségesnél több vagy kevesebb ragasztó került rájuk.

Ezekkel és az ezekhez hasonló megoldásokkal megelőzhető, hogy selejt kerüljön le a gyártósorokról, ami Hosszu Péter szerint többszörös veszteséget jelentene: ott van egyrészt a selejtes darab és annak minden költsége, plusz egy másik, el nem készült darab is, amit a selejt pótlása miatt nem gyárthattak le. A szenzorok egyébként azt is jelezhetik, hogy mikor érdemes karbantartást végezni, így a beavatkozást még időben, a gyártósor meghibásodása előtt el lehet végezni.

A T-Systems egy olyan megoldást is tesztel, amely a gyártósorok mellett dolgozók eddigi hagyományos gyártósori „nyilvántartó kartonját” (whiteboard) digitalizálja, ezzel is gyorsítva és egyszerűsítve a munkavégzést, és a folyamatokba való hatékony beavatkozást.  Az érintőképernyős kijelzőkbe az összes termeléstámogató rendszerből származó adatokat be lehet tölteni, a gyártósori csapatok által elvégzett munka mérőszámait pedig nemcsak megjeleníteni tudják, hanem a többi egységgel online meg is oszthatják.

Ahol a papírlistát táblagépre és AR szemüvegre cserélik

A T-Systems szakértői szerint az autógyártásban nagy jövő áll a virtuális (VR) vagy a kiterjesztett valóság (AR) technológia megjelenése előtt is. A logisztika és az oktatás területén az új technológiákat az elsők között lehet hasznosítani. A logisztikai személyzet jellemzően papír alapú lista alapján szállítja a gyártósorokra a megfelelő alkatrészeket, amit ki lehet majd váltani a táblagép alapú rendszerrel és a hozzá tartozó AR szemüveggel.

Az oktatásban még impozánsabb lehetőségek vannak: a jövőben akár virtuálisan is le lehet képezni teljes gyártósorokat, ehhez alakítva a megfelelő oktatási kereteket, ami gyorsabbá és költséghatékonyabbá teszi ezt a tevékenységet. Képzeljük el mondjuk egy modern gépsor nagyon összetett karbantartási folyamatát, amit csak annak leállításával lehetne gyakorolni, de a VR szemüvegekkel ez mindenfajta termeléskiesés nélkül megoldható lesz.

Az okos gyártásnak is az adatbiztonság az egyik legnagyobb kihívása. A gyártósorok beállításait gyakran kell frissíteni, ami általában valamilyen adathordozóval történik. A gyártósorok többsége viszont nem a legkorszerűbb operációs rendszeren fut, nagy kockázatot jelent egy esetleges vírustámadás. A T-Systems erre kifejlesztett megoldása egy olyan úgynevezett kioszk, amelyen 26 vírusirtó ellenőrzi és hatástalanítja az adathordozókon megjelenő vírusokat.

Távolból is követheti a főnök a gyártást

Mindent egybevetve azok a cégek, amelyek belevágnak az Ipar 4.0 fejlesztések, a szakértők szerint ennek számos előnyét élvezhetik majd. Kapnak egy olyan objektív, adat alapú rendszert, amely valós idejű adatfeldolgozásra és költségallokációra képes. A termelésben beazonosíthatók lesznek a szűk keresztmetszetek, optimalizálható lesz a feladatok ütemezése, és lehetőség nyílik a különböző beavatkozási forgatókönyvek szimulációjára is. Mindez okos eszközökön megjelenítve, lehetővé teszi a termelési folyamatok távoli valós idejű követését, akár legfelső vezetői szinten is, szükség esetén azonnali beavatkozással.

Mit hoz a digitalizáció a korszerűsítésbe fektető cégek konyhájára? Az egyik autóipari beszállítónál elvégzett vizsgálat állítólag azt mutatta, hogy az Ipar 4.0 alkalmazása jelentősen javította az adott vállalat jövedelmezőségét, az addig 6 százalékos haszonréssel működő vállalkozás jövedelmezősége a fejlesztés után 13,1 százalékra nőtt. Jelentős kapacitások szabadultak fel és érdemben nőtt a beruházások megtérülése is.

A T-Systems Magyarország fejlesztéseire nemcsak a magyar ipar számíthat, a Deutsche Telekom érdekeltségébe tartozó Magyar Telekom leányvállalatot a német távközlési óriás Európai Smart Kompetencia Központként tartja nyilván, ahol a témába vágó innovációs technológiákat fejlesztenek a nemzetközi piacokra is.