A Meta vezető mesterségesintelligencia-tudósa és a gépi tanulás egyik legmagasabban jegyzett úttörője, Yann LeCun a vállalat Párizsban rendezett eseményén beszélt róla, hogy nem igazán rajong a nagy nyelvi modellek (LLM) és a rájuk épülő intelligens chatbotok jelenlegi áradatáért. Az MI-optimistának mondott szakember szerint sokan képzelnek el mindenféle katasztrófa-forgatókönyvet a mesterséges intelligencia térnyerésével, ezért pedig azokat az autoregresszív LLM-eket okolja, amelyek hajlamosak "ontani magukból a hülyeséget" Szerinte igazuk van mindazoknak, akik úgy látják, hogy a szóban forgó modellek nem biztonságosak, azt azonban rosszul látják, hogy az LLM-ek használata határozza majd meg a jövőnket.

LeCun amellett érvel, hogy a mai nagy nyelvi modellek, például a ChatGPT-t működtető, az OpenAI által fejleszett GPT-3 és GPT-4 helyét végül átveszik majd a jobb és robusztusabb algoritmusok. Az előbbieket egyébként már sokszor és sok helyen kritizálta, mondván, hogy annyi józan eszük sincs, mint egy macskának, és a generatív hálózatokat reménytelennek tartja az olyan alkalmazásokban, mint például a videó soron következő képkockájának előrejelzése. Tavaly ilyenkor pedig arról beszélt, hogy építettünk egy kiváló létrát, de ha a Holdra akarunk feljutni, akkor az nem fog összejönni egy létrával. És annak ellenére, hogy még nem tudunk rakétákat gyártani, az arra vonatkozó alapelveket képesek lehetünk lefektetni.

A szakember szerint az LLM-ek akár néhány éven belül háttérbe szorulhatnak az MI-forradalom motorjaként, azt pedig egyenesen képtelenségnek tartja, hogy véletlenül létrehozhatjuk a szuperintelligens mesterséges intelligenciát, ami észrevétlenül kiszabadul az irányításunk alól. Szerinte a dolog egyszerűen nem így működik, másrészt az embereket sem tartja annyira ostobának, hogy végtelen teljesítményt rendeljenek olyan rendszerekhez, amelyeket nem teszteltek alaposan a virtuális környezetekben. Ezzel együtt a vészmadárkodó szakemberek képzelőerejét is kritizálta, mondván, hogy ilyen lenne, ha az 1930-as években mondtak volna véleményt a még fel sem talált sugárhajtóművekről.

Nehéz átlátni, hogy mi történik éppen a Metánál

Mindez némileg szembe megy LeCun munkaadója, a Meta utóbbi időben felvázolt törekvéseivel: a társaság vezérigazgatója, Mark Zuckerberg például nemrég közölte, hogy minden egyes termékükbe beépítik majd az új technológiát, és annak alkalmazásaira pont olyan példákat hozott fel, amelyek miatt LeCun vakvágánynak tekinti a most virágzó Transformer modelleket. Az újfajta algoritmikus megközelítések mellett az utóbbi időben felmerült szabályozási elképzeléseket is nagyrészt borzalmasnak minősítette, mert az ezeket támogató nagy vállalatokat szerinte csak az motiválja, hogy kizárják a versenyből a nyílt forrású modelleket és a szerényebb forrásokkal gazdálkodó startupokat.

Ez utóbbi, ha lehet, még élesebb kijelentésnek tűnik azok után, hogy az Meta éppen a nagy nyelvi modellekre építené következő üzleti és technológiai fordulatát. A képet csak az árnyalja némileg, hogy Zuckerberg épp a minap jelentette be, hogy megnyitja a Meta gépi látásra (computer vision) szolgáló I-JEPA modelljét a kutatók előtt. Ez a legelső lépés lehet LeCun útitervében az általános mesterséges intelligencia felé vezető útitervében, és állítólag teljesen új irányt képvisel a mai LLM-ekhez képest. Ennek alapján a Meta igyekszik kimozogni mindazokat a kritikákat, amelyek szerint lemaradt volna a fogyasztói szempontból is jelentős generatív MI-termékek bezetetésével, de arra is megvan a saját elképzelése, hogyan használhatja ki a legújabb technológiai hullámot.