Egy amerikai startup, az Aevum megépítette a világ legnagyobb drónját. A 24,5 méter hosszú és 5,5 méter magas drón szárnyfesztávolsága 18,3 méter, teljes tömege pedig 25 tonna. A Ravn X nem véletlenül ilyen impozáns méretű: feladata ugyanis az, hogy műholdak Föld körüli pályára állítását segítse.

Nem kell hozzá speciális rakétaindító álláspontja

Az űrkutatás egyik nagy pénzfalója a műholdak és űrhajósok űrbe juttatása. Ezért érthető, hgoy az egyik legnépszerűbb fejlesztési terület olyan szállító eszközök fabrikálása, amiket vissza lehet hozni a földre, és újra lehet hasznosítani. Ilyen rakétát fejleszt Elon Musk startupja, a Space X, és ezért próbálkozott régebben a NASA az űrsiklókkal (a Szovjetunió is megépítette a maga űrrepülőgépét, a Burant, ám a fejlesztését azelőtt leállították, hogy kiléphetett volna az űrbe).

A Ravn X egyfajta köztes megoldás, amellyel alacsony földi pályára (LEO – Low Earth Orbit), azaz a Földtől mintegy 2000 km távolságra lehet feljuttatni műholdakat. Egy küldetés kb. 3 órát vesz igénybe, és utána a drón már készen is áll a következő indulásra.

A speciális drónnak több előnye is van: mindenekelőtt az, hogy bármilyen hagyományos polgári célú repülőtér kifutópályájáról fel tud szállni, egy másfél kilométer hosszú, kellő teherbírású betoncsík elegendő hozzá. Motorjaihoz ugyanolyan üzemanyagot használ, mint a közönséges sugárhajtású gépek.

Amint elérte a megfelelő magasságot, elindítja a rászerelt kétfokozatú hordózórakétákat, amelyek a hasznos terhet a végső magasságba szállítják. A Ravn X pedig a landolása után máris viheti a következő rakétát (lásd a lenti videót, akit érdekelnek a technikai részletek, mélyedjen el ebben a közel egyórás videóban).

Egy úttal kb. 100 kg hasznos terhet lehet pályára állítani. Csak viszonyításként: a BME-n épített MASAT-1 "kisműhold" tömege 1 kg volt.
 

Van benne pénz...

Az amerikai űrhaderő, a Space Force már tavaly lecsapott az ígéretes lehetőségre. Ha minden a tervek szerint halad, Ravn X-ek fogják LEO-pályára állítani a kormányzati szervezet kisműholdjait 2021 harmadik negyedévétől. A kormányzati szerződés keretösszege egyébként egymilliárd dollár.

Ez a szerződés nagyon nagy siker az alabamai startupnak, hiszen más, az Aevumnál korábban indult és tőkeerős háttérrel rendelkező startupok is próbálkoznak ezzel, mint például a Virgin Orbit. Utóbbi vállalatnak, amely mögött ott áll az őrült ötletekből Elon Muskhoz hasonlóan kifogyhatatlan Richard Branson, a Virgin alapítója is, tavasszal volt egy sikertelen kísérlete arra, hogy repülőgépről indítson hordozórakétát.