Modellezte a McKinsey, hogy milyen hatása lehet a világra a mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) elterjedésének. A gazdasági és a társadalmi hatásokat is vizsgálták. A jó hír az, hogy a következő évtizedben évente átlagosan 1,2 százalékkal növelheti a világ GDP-jét, ugyanakkor komoly és nem feltétlenül csak pozitív társadalmi változásokat is generál. Az AI 2030-ig mintegy 13 ezer milliárd dollár hozzáadott értéket hoz létre.

A modellben hét elemet vizsgáltak, de a kutatás hangsúlyozza, ezek az elemek a jövőben bővülhetnek. Három elem a vállalatok belső működéséhez kötődik. A belső működés változásánál a kiterjesztést – amikor az AI a munkaerő és a tőke hatékonyabb felhasználását segíti –, a helyettesítést – amikor technológia leváltja a hagyományos termelési tényezőket, mert azoknál sokkal hatékonyabb –, valamint a termékek és szolgáltatások innovációját és kiterjesztését vizsgálták.

A külső tényezőknél a globális áramlás növekedéséből elérhető gazdasági hasznot, a vagyonképződést és annak újra történő befektetését, az átmenet és az implementáció költségeit, valamint a felmerülő negatív külső hatásokat vették figyelembe.

A vállalatok jelentős része használja majd

A tanácsadó cég tanulmánya a gőzgép okozta változásokhoz hasonlítja a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatását. Ráadásul ez a változás viszonylag gyorsan lezajlik majd. 2030-ra ugyanis a cégek 70 százaléka használ legalább egy mesterséges intelligenciára épülő megoldást, de a nagyvállalatok többsége a technológia teljes skáláját alkalmazza majd. A siker azonban azon is múlik, hogy melyik vállalat mikor száll be a versenybe.

A nemzetgazdaságokat vizsgálva a McKinsey arra jutott, hogy az AI terén vezető országok – jellemzően a fejlett gazdaságok – a jelenlegi szinthez képest 20-25 százalékkal több gazdasági haszonra tehetnek szert. Ma elsősorban az Egyesült Államok és Kína között folyik a verseny, mindkét nagyhatalom hatalmas összegeket fordít a kutatásokra. Kína 2020-ig tartó ötéves tervében már kiemelt szerepet kapott a terület, de a kínai kormány távlati célokat is megfogalmazott: 2030-ig a mesterséges intelligencia kutatása és alkalmazása terén a világ vezető hatalmává akar válni.

Kínában különösen nagy hatása lehet az AI elterjedésének, mivel jelenleg a munkaproduktivitás alacsonyabb, mint a globális átlag. Segítségével nagymértékben javítható lesz az ellátási lácok és a gyártási folyamatok hatékonysága. A másik fontos elem, hogy a kínai gazdaság egyik fontos hajtóereje már most is a fogyasztás, aminek élénkítéséhez az nagyon jó eszközöket ad az AI.

Ennek a forradalomnak is lesznek áldozatai

Egyfelől az AI-ra támaszkodva új szolgáltatások és termékek jönnek létre, a mesterséges intelligencia segít az emberi munkaerő hatékonyságának növelését, másfelől azonban képes is lesz kiváltani azt. Ez utóbbi hatás alaposan felforgatja majd a munkaerőpiacot. A digitalizációs trendek kritikusaival ellentétben azonban a McKinsey szerint nem az okoz majd feszültségeket a munkaerőpiacon, hogy nőne a munkanélküliség. A modell szerint ez nem fog lényegesen változni.

Az AI elfogadása és széleskörű alkalmazása megdobja a fejlett gazdaságok növekedését

Ugyanakkor 2030-ra egyrészt 50 százalék körülire nő a kimondottan magas digitális készségeket igénylő tevékenységek aránya, míg az ilyen készségeket nem vagy elenyésző mértékben igénylő munkahelyeké 30 százalék körülire zsugorodik. Ez pedig elsősorban a jövedelemkülönbségek látványos növekedését eredményezheti.

A vállalatok körében azok lesznek a nyerők, amelyek már most beruháznak AI-megoldásokba annak ellenére, hogy a technológiai költséges, a megtérülés pedig lassú lesz. A modellből az jött ki, hogy a korai beszállók, amelyek a következő öt-hat évben széleskörűen alkalmazzák az AI-megoldásokat, 2030-ig akár meg is duplázhatják a cash-flow-jukat, míg azok, amelyek nem költenek erre eleget, konzervatívan számolva is kb. 20 százalékos csökkenést fognak elszenvedni – jósolja a tanácsadó cég.

A McKinsey teljes tanulmánya innen [PDF] tölthető le.