Kényelem és biztonság, ez a két, egymással folyamatosan vetélkedő igény hozta el a digitális fizetési lehetőségek mai formáit. Jelenleg igen széles skáláról választhatunk, bár, mint az élet annyi más területén, a konvergencia itt is a mobiltelefonok irányába mutat.

ETF-től a PayPalig

Többségünk egészen modern dologként tekint az elektronikus fizetési megoldásokra, holott annak gyökerei még a 19. századba nyúlnak vissza. Az 1870-es években tette le a technológia alapjait a Western Union, amikor bemutatta ETF (electronic fund transfer) rendszerét. Ezután azonban közel hatvan évig nem történt jelentős előrelépés, egészen 1918-ig, amikor az amerikai jegybank távírót kezdett használni pénzügyletek lebonyolításához. 1950-ben aztán a Diner’s Club International vált az első független hitelintézetté, és innen egyenes út vezetett az évtized végén megjelenő első, fizetési eszközként használt műanyag kártyához, ami az American Express nevéhez kötődik.

A modern elektronikus kereskedelem létrejötte Michael Aldrich nevéhez fűződik, aki 1979-ben mutatta be azt a technológiát, amivel közvetlenül, telefon segítségével lehetett vásárolni. Tulajdonképpen ennek köszönhető a Google Checkout is, mely az online fizetési módszerek egyszerűsítése céljából jött létre, amellett, hogy megfelelő védelmet biztosítson a lopási, csalási kísérletekkel szemben. A szolgáltatás egyben részletes nyomonkövethetőséget is hozott magával. Az online vásárlás korábban elképzelhetetlenül könnyűvé vált, ami az online áruházak kedveltségének felfutását eredményezte.

Nagyjából ezzel egy időben került képbe a – többek között Elon Musk alapította - PayPal is, mint az online fizetési tranzakciók globális kiszolgálója. A vállalat megkerülhetetlen tényezővé nőtte ki magát, 2014-ben például már 228 milliárd dollár áramlott át rajta, a 2015 nyarán lezajlott részvénykibocsátás pedig közel 50 milliárd dollárosra lőtte be az addig az eBay részeként funkcionáló PayPal értékét.

Minden út a mobiltelefonba vezet

Napjainkban számos lehetőség kínálkozik arra, hogy vásároljunk. Hitelkártyákkal akár még meg sem keresett fizetésünket is elkölthetjük, de a hitelkeretet nem nyújtó bankkártyák is feleslegessé tehetik a készpénzhasználatot. A legújabb fejlesztések pedig már biometrikus azonosítást is tartalmaznak. A Mastercard Dél-Afrikában kifejlesztett termékének pilotprogramja például éppen most zajlik, de hamarosan Európában és Ázsiában is tesztelni fogják az ujjlenyomat-olvasóval szerelt megoldást.

A PayPass technológiával bíró plasztiklapok pedig az NFC-képes okostelefonokkal próbálják felvenni a versenyt. Utóbbiak a Near Field Communication kommunikációs lehetőséggel elhozták az érintés nélküli vásárlás élményét. Ehhez persze telepíteni kell az okostelefonra fejlesztett fizetési alkalmazások valamelyikét.

Ezt a felhasználók egyre gyakrabban meg is teszik. Az Apple Pay, a Samsung Pay és az Android Pay együttesen az idei év végén már mintegy 3,4 milliárd okostelefonon lesz jelen, az IHS Markit piackutató cég elemzése szerint. A trend dinamikus: 2021-re 5,3 millárd mobileszköz rendelkezik majd legalább egy ilyen fizetési lehetőséggel. A fentiek közül egyértelműen az Android Pay a legnépszerűbb: az aktívan használt telefonok 61 százalékán lesz megtalálható az év végén, miközben az Apple Pay 11 százalékos, a Google megoldásával párhuzamosan futó Samsung Pay pedig 3 százalékos részesedést tudhat majd magáénak.

Hazánkban ebben a tekintetben az Android, iOS és Windows eszközökön keresztül egyaránt elérhető Simple megoldás terjedt el leginkább. Elfogadottságát jelzi például, hogy az SMS-sel kiegyenlített parkolások nagyságrendjét csak az OTP Mobil megoldása közelíti meg, köszönhetően közel 300 ezer regisztrált felhasználójának.

Kriptovaluták kora

A nemzeti kibocsátású valuták mellett ebben az évtizedben megjelent számos, bankoktól és állami pénzintézetektől gyakorlatilag független pénznem – ezek az úgynevezett kriptovaluták. Az országok ellenőrzése felett álló fizetési lehetőségek számos előnnyel bírnak, ugyanakkor gyakran hektikus árfolyamot produkálnak a nemzeti valutákhoz képest. Legismertebb képviselőjük a Bitcoin, 28 milliárdos kapitalizációval és a cikk írásának idejében 1700 dolláros átváltási árral, de említést érdemel az Ethereum és a Litecoin is.

Annak ellenére, hogy nem áll mögöttük egyetlen ország vagy országok alkotta nemzetközi intézmény sem, elfogadottságuk folyamatosan nő. Ugyan a legtöbb, fizikailag is létező boltban még nem lehet velük fizetni, de az online áruházak egyre nagyobb része fogadja el például a Bitcoinban érkező befizetést.

A modern fizetési eszközök tárháza tehát igen széles. Többé nem csupán fizikai formájában nem vagyunk ráutalva az évezredeken át megszokott pénzre, de a jelenleg kibontakozó trendek szerint hamarosan valódi, a mindennapi élet során szinte bármikor választható lehetőség lesz a nemzeti valutákat kiváltani képes megoldások használata.