Meglehetős késéssel, de annál nagyobb örömmel számolt be a Mozilla Foundation a 2016-os bevételeiről. A szervezet a 24 százalékos forgalomemelkedéssel minden idők legjobb eredményét hozta, ami számszerűleg 520 millió dollárt jelent. Ezzel párhuzamosan ugyan növekedtek a kiadások is, de a bevételeket alulmúló mértékben. A 337 millió dolláros 2015-ös eredmény tavaly 361 millió dollárra kúszott fel; mivel azonban a bevételek arányosan nagyobbat nőttek, ezért az emelkedő profitrátával mindenki elégedett lehet az Alapítványnál. És ez a "mindenki" most már valóban elég sok embert jelent: az év végére 1200 fősre duzzadt a Mozilla dolgozóinak létszáma.

De honnan jön és mire megy el a pénz?

A Firefox nyílt forrású szoftver, így szabadon letölthető. Felmerül a kérdés, hogy honnan van akkor bevétele a Mozillának? Nos, a pénz zöme az olyan keresőmotorokkal kötött megállapodásából származik, mint amilyeneket a Google-lel, a Yahoo-val, a DuckDuckGo-val, a Baiduval és a Yandexszel hozott tető alá a szervezet. A Firefox címsorán keresztül indított keresésekre adott találatok reklámokkal együtt jelennek meg, így a hirdetők pénzén osztoznak a webes óriások a Mozillával. Érdekesség, hogy az egyik legnagyobb ilyen megállapodást nemrég dobta sutba az Alapítvány: a 2014-ben aláírt, ötéves, Yahoo-val kötött egyezséget az elmúlt hónapban mondta fel, hogy visszatérhessen a Google-höz.

Hiába azonban a pénzügyi fronton elért eredmény, a Mozilla nem nyugodhat meg. De nem is dőlhetett hátra sosem: az alapítványnak egy évtizede a Microsoft dominanciáját kellett megtörnie. Az Internet Explorer megroppantásával azonban nem várt helyről érkezett a következő nagy játékos: a Google Chrome böngészője törekszik az elmúlt években olyan egyeduralomra, mint amit a redmondi browser esetén tapasztalhatott anno az internet népe.

Eközben azonban az alapítvány kicsit mintha elhanyagolta volna zászlóshajóját, a Firefoxot. A túlzott memóriaéhségéről közismertté vált alkalmazás szerencsére felébredt Csipkerózsika-álmából: pár hete jelent meg az 57. változata, mely akkora újítást jelentett, hogy külön nevet is kapott. A Firefox Quantum a fejlesztői szerint nem csak 30 százalékkal kevesebb RAM-ot igényel riválisaihoz képest, de önmaga korábbi átlagos webmegjelenítési sebességét is kétszeresen tudja felülmúlni.

Az eredmények eléréséhez újra kellett írni a böngészőmotort. Az új motor alkalmazásával nem csak a teljesítmény, hanem a megjelenés minősége is javult. Letisztultabb, egyszerűbb felület tárul azok szeme elé, akik bizalmat szavaznak az új Firefoxnak.

Kihívások

"Komoly kockázatot láttam abban, hogy a Mozilla nem fogja túlélni" – nyilatkozta az év első felében Chris Beard, a Mozilla Fundation vezetője egy interjúban. Most azonban mintha kicsit megnyugodtak volna a kedélyek; a magabiztos pénzügyi eredmények minden bizonnyal segítettek kicsit lehűteni az aggodalmakat. Denelle Dixon, a Mozilla jogi vezetője szerint a szervezet jelenleg rendben van, biztosak a jövőjében, kereskedelmi kapcsolataik lehetővé teszik a folyamatos növekedést.

Mindazonáltal van még mit javítani a böngésző részesedését illetően. A StatCounter adatai szerint októberben is csökkent valamelyest a PC-n keresztül webező, Firefoxot futtató felhasználói tábor. Ugyanakkor a NetMarketShare – mely a meglátogatott oldalak száma helyett a felhasználói számot méri – egy kicsi javulást tudott kimutatni. A mérősite állítása szerint a PC-s piacon 13 százalékos részesedéssel bír a Tűzróka.

Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy önmagában a böngészővel nem lehet megközelíteni legfőbb riválisait. Ezért a szervezet más, kapcsolódó területeken is igyekszik előre lépni. Nemrég jelentette be például Common Voice kezdeményezésének közzétételét. A 20 ezer önkéntes 400 ezer felvétele, mellyel több mint 500 órányi emberi beszédet elemezhettek ki a Mozilla kutatói, jobbá teheti a beszédfelismerést. Ez az adathalmaz most bárki számára elérhető, egyben a legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény.

Mennyire hatékony az erre az adatokra alapuló, saját fejlesztésű Deep Speech módszer? 10 százalékos hibaarányt tűztek ki a Mozilla szakértői, mint elérendő célt, ehhez képest az alapítvány 6,5 százalékról tudott végül beszámolni. Ráadásul nem is különösebben erőforrás-igényes: akár egy mobil eszközön vagy egy Raspberry Pi készüléken is el tud futni az egyelőre angol nyelvre korlátozott Deep Speech.