Egy kínai bíróság törvénytelennek mondta ki azt a gyakorlatot, hogy a vállalatok a mesterséges intelligencia általi költségcsökkentésre hivatkozva bocsássanak el alkalmazottakat. Az ítélet egy 35 éves munkavállaló keresete nyomán született, aki az MI-vel generált válaszokat felügyelte egy fintech cégnél a kínai Szilícium-völgynek is nevezett Hangcsouban. Miután elbocsátották, hogy feladatait az MI-vel váltsák ki, ő pedig nem fogadta el a felajánlott új beosztást és fizetéscsökkentést. Az ügyben eljáró bíró az állami műsorszolgáltatónak nyilatkozva azt is elmondta, hogy álláspontja szerint a technológia még nem elérte el azt a pontot, ahol érdemben helyettesítheti az emberi munkaerőt.

A South China Morning Post riportja alapján a Zhou néven hivatkozott dolgozó a munkaügyi bírósági eljárás minden szakaszában győzött, beleértve a munkáltató fellebbezéseit és saját kereseteit is. Az ítélet szerint a vállalat jogellenesen szüntette meg a szerződését, és közel 12 millió forintnak megfelelő összegű kártérítésre kötelezték. A bíróság megállapította, hogy a munkavállaló költségalapú lecserélése nem minősül az objektív körülmények olyan lényeges változásának, ami indokolhatja a munkaszerződés megszüntetését például a cégegyesülések és -felvásárlások esetében. A cikk alapján egyébként a hangcsoui bíróság egyre több munkaügyi vitát kezelt, összefüggésben az MI-iparág folyamatos növekedésével.

Az MI sem érvényteleníti a szabályokat

Az SCMP arról ír, hogy a mostani döntés egy olyan helyzetben eredményezheti a mesterséges intelligenciára visszavezethető elbocsátások visszafogását, amikor a technológia munkanélküliséghez vezető potenciális hatásai miatti amúgy is egyre növekvő aggodalom tapasztalható. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tavaly közölt tanulmánya szerint világszerte is minden negyedik munkavállaló lehet kitéve a generatív MI ilyen hatásainak, különösen a junior és belépő szintű pozíciókban. Ez a jelenség különösen súlyos Kínában, ahol a fiatal munkavállalók fokozott nyomás alatt állnak, és a hivatalos statisztika szerint is közel 17 százalékos a munkanélküliség a 16 és 24 év közötti (már nem tanuló) népesség körében.

A beszámolók ugyan azt is kiemelik, hogy Kínában nincs precedensjog, de a fenti ítéletet így is jelentősnek nevezik. Az indoklásban a bíróság kifejti, hogy a mesterséges intelligencia integrálása egy proaktív üzleti döntés a menedzsment részéről, ami megváltoztathatja ugyan a vállalat működési struktúráját, de nem lehet alapja a munkaszerződések felmondásának – más szóval, az alkalmazottak jogai a technológiavezérelt átmenetek során is érvényben maradnak. Az ügyben eljáró bíróság ilyen esetekben átképzést javasolt az emberi beavatkozást igénylő, magasabb szintű szerepkörök ellátására, az elkerülhetetlen áthelyezések esetében pedig észszerű ajánlatokat és megfelelő kompenzációt vár el az érintett vállalatoktól.