Bár az európai országoknak egyelőre a digitális szuverenitás közös definíciójában sem sikerült megállapodniuk, vannak arra utaló jelek, hogy Francia- és Németország álláspontja közelebb került egymáshoz, mint akár csak néhány évvel ezelőtt is volt. "Bevallom, korábban nehezen boldogultam a (digitális szuverenitás) kifejezéssel. Nem gondoltam, hogy szükséges, de a globális helyzet annyira drámaian megváltozott, hogy nekünk, európaiaknak most szuverénebbé kell válnunk" – mondta Friedrich Merz kancellár azon a kedden rendezett csúcstalálkozón, amit az uniós AI Act felpuhítását célzó, új európai bizottsági javaslatcsomag mára ígért bejelentése előtt tartottak a német fővárosban.

Merz az eseményen elismerte, hogy Franciaországnak lehet némi alapja az amerikai vállalatoktól való függőség csökkentésére irányuló, évek óta tartó erőfeszítéseiben, mindössze néhány órával azután, hogy az ugyancsak amerikai Cloudflare üzemzavara magával rántott egy nagy csomó online szolgáltatást Európában, és így Magyarországon is. A nagy amerikai felhőszolgáltatók közelmúltbeli kiesései és a csipgyártás fennakadásai "megmutatták, hogy függünk a kínai és amerikai digitális technológiáktól", és azt is, hogy "ezeket a függőségeket fel is használják az erőpolitikához" – idézi a Politico beszámolója a német kancellárt, aki a korábbiakhoz képest egész határozottan nyilatkozott ebben a kérdésben.

Nem maradt helyük a lavírozgatásra

Ahogy a lap felidézi, Franciaországban hagyományosan politikai, Németországban pedig inkább technikai kérdésként kezelték ad dolgot, ami a kezdetektől rányomta a bélyegét például az európai felhős ökoszisztéma létrehozását célzó Gaia-X projektre is. Míg a franciák azt erőltették volna, hogy Európa lehetőség szerint váljon önellátóvá az infrastruktúrától egészen a szoftverekig, addig a németek business-first megközelítése egy olyan "adatszuverenitásról" szólt, ami megvédi polgáraik és vállalkozásaik adatait a külföldi kémkedéstől és jogi ellenőrzéstől, de azzal nem volt problémájuk, hogy máskülönben mindenben az AWS-re, a Microsoftra és a többi tengerentúli nagyvállalat szolgáltatásaira hagyatkozzanak.

Más szóval, Párizsban a szuverenitás a "nemzeti bajnokok" felfuttatásáról és az amerikai vagy kínai függőség megszüntetéséről szólt, míg Berlinben úgy képzelték el az innováció fellendítését, hogy közben érintetlenül hagyják a fontos kereskedelmi kapcsolatokat. Az európai piacot is domináló amerikai techvállalatokat azonban egyre nehezebb megkerülni azzal kapcsolatban, hogy értelmezhető kezdeményezések szülessenek az európai digitális szuverenitás előmozdítására, így a berlini csúcson tett ígéretek is különös jelentőséget kapnak az európai megoldások elkülönítéséről a közbeszerzési technológiai szerződésekben, vagy az európai adatok teljes körű védelméről a kémkedéssel szemben.

Szabályoznának, de egyelőre nincs mit

A kommentárok a nap talán legfontosabb bejelentéseként értékelték, hogy Franciaország és Németország támogatta Brüsszel felhívását a legnagyobb cloud szolgáltatók, az AWS és a Microsoft bevonására a trösztellenes uniós szabályozás hatálya alá. Macron és Merz ezzel párhuzamosan elkötelezte magát a versenyképesség erősítése és a bürokrácia csökkentése mellett is is az EU digitális szabályozásában, beleértve a fent említett mesterséges intelligencia-törvény várható elhalasztását. Emmanuel Macron francia elnök szerint ha hagyjuk, hogy amerikai és kínai legyen az összes élen járó technológiai vállalat, akkor "a miénk lehet a világ legjobb szabályozása, mégsem fogunk vele semmit szabályozni".

A csúcstalálkozóval kapcsolatban érdemes megemlékezni a politikusok bejelentéseit kísérő üzleti együttműködésekről is, így a francia Mistral MI-fejlesztő és a német SAP partnerségéről, amelynek célja Európa első, szuverén mesterségesintelligencia-rendszerének megépítése. Ennek némi súlyt adhat a francia és a német kormány ígérete is arra, hogy ilyen megoldásokat fognak favorizálni az amerikai technológiával szemben, emellett munkacsoportot hoznak létre a digitális szuverenitás egységes kritériumrendszerének kidolgozására. Itt kiemelt figyelmet kap a közbeszerzés, ahol az Európai Bizottság jogszabályfrissítésekkel segítené elő az elmozdulást a külföldi tulajdonú technológiától.