Az ENSZ a tagállamok elektronikus kormányzással kapcsolatos fejlődését monitorozó, két évente elkészített felmérésének legutóbbi E-Government Survey 2016 kiadványát néhány napja hozta nyilvánosságra. Ebből adott ki részletes elemzést a régióra a térség infokommunikációs piacát figyelő PMR piackutató cég.

Varsó diktálja a régiós tempót

A felmérés meghatározó mutatója az E-Government Development Index (EGDI), amely összesíti, hogy az adott állam kormányzása mennyire épül a korszerű távközlési technológiára, az azt használni képes munkaerőre, illetve mennyire épülnek be a közigazgatás mindennapjaiba, az állampolgárokkal való kapcsolattartásba az online szolgáltatások.

Az ezt elemző részből sok egyéb mellett kiderül, hogy Közép-Kelet-Európában Varsó használja ki a legnagyobb mértékben a korszerű technológia nyújtotta országirányítási lehetőségeket. A lengyelek az összesített EGDI alapján a 193 tagállamból a 36. helyet vívták ki maguknak. A régió kormányzatai között a sereghajtó Románia, amely a 75. helyen áll, ráadásul úgy, hogy az évtized elején még a 47. legjobb "e-kormányzói" helyet tudhatta magáénak.

Rosszabbul teljesít

Magyarország a térségi rangsor első felében tartózkodik, jelenleg globálisan a 46. helyen állunk, de mi is jó néhány helyet estünk vissza a 2010-es állapothoz, vagyis az előkelő 27. helyhez képest. A legutóbbi, 2014-es felméréshez képest a leglátványosabb előrelépést Szerbiának sikerült elérnie, a balkáni ország a 69. helyről a 39. ugrott előre.

Magyarországot nem túl fényesen értékelte fél éve az Európai Unió úgynevezett DESI (Digital Economy and Society Index) jelentése sem. Ez a digitális közszolgáltatásokban és a digitális technológiák üzleti felhasználásában mutatott fejlődést jelzi.  Magyarország összesített eredménye 0,47, amivel a 20. helyen áll a 28 tagországot rangsoroló listán. (Hazánk részletes adatsorát az ENSZ oldalán böngészhetik végig az érdeklődők.)

Nyugat-Európától és Észtországtól is messze vagyunk

Összességében az elmúlt években tett régiós erőfeszítések javára írható, hogy az elektronikus kormányzás terén Közép-Kelet-Európa jelenleg a világátlagot meghaladó szinten, 0,4922-es EGDI fejlettségi szinten áll. Az viszont már kevésbé pozitív, hogy mindezek mellett, ha nem is fényévre, de a térség országai erőteljesen le vannak maradva Európa egészéhez, de különösen Nyugat-Európához képest. Az európai átlagot, a 0,7241-es EGDI indexet még az éllovas Lengyelországnak sem sikerült elérnie, legfeljebb megközelítenie a maga 0,7211-es mutatójával. Magyarország EGDI-indexe 0,6745.

A felmérés a teljes index részeként külön mutatót, az úgynevezett E-Participation Indexet (EPI) használ annak mérésére, hogy egy adott kormány mennyire ad lehetőséget az állampolgároknak arra, hogy elektronikus úton jussanak az őket érdeklő állami információkhoz, az ügyes-bajos közhivatali dolgaikat is elektronikus úton intézhessék, vagy a kormánnyal folytatott bárminemű konzultációt ezen a csatornán is igénybe vehessék, netán interneten keresztül szavazzanak. (Ez utóbbi terén minden bizonnyal az ebben a listában nem szereplő Észtország állna az élen, ahol az állampolgárok már hosszú évek óta leadhaják elektronikusan a voksukat, és sok minden más közigazgatási ügyet is gyorsan elintézhetnek a karosszékben ülve.)

Az EPI-ben viszont Magyarországnak sikerült magát a sereghajtó pozícióba letornásznia a vizsgált kilenc régiós ország között. Az évtized elején még világszinten a 36., sőt 2012-ben a 16. helyen álltunk, 2016-ban viszont visszacsúsztunk a 91. helyre. Mindeközben Szerbia a 2010-es 135. helyéről felkerült a 17. helyre, de még Bulgáriának is sikerült az elmúlt két év alatt 80 pozíciót javulnia.

Az elektronikus részvétel (EPI) alapján a régió összességében már nem áll olyan rosszul, mint a komplex e-kormányzást tekintve, mivel a globális átlagot meghaladó mutatót tudott elérni és a vizsgált kilenc ország közel felének a teljesítménye meghaladja az európai átlagot is. Magyarország még nem tartozik közéjük.