Pénzügyi szakemberek újra és újra megpróbálnak értelmet keresni a bitcoinban. A vélemények manapság két szélsőség (lufi vagy a világ legjobb hosszú távú befektetése) között ingadoznak. (Legutóbb Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő portfóliókezelője, a Telexen megjelent cikkében hálózatelméleti okokkal, konkrétan a decentralizált hálózatok előnyeivel magyarázza a kriptovaluta magas értékét.)
Jelenleg valamivel 47 ezer dollár alatt áll a bitcoin árfolyama. Nem mondhatnánk, hogy olcsó lenne. De ha azt nézzük, hogy októberben meg több mint 68 ezret kellett fizetni érte, akkor szinte ingyen van. És mit kapunk ennyi pénzért? – teszi fel a kérdést a brit Bank Underground. Lényegében egy rakás, kizárólag a kibertérben létező kódot. Nincs mögötte állami garancia, nincs mögöttes eszköz, nincs jövedelemáramlás... Önmagban áll. És persze a reményt, hogy jó lóra tettünk, és majd egyszer megint 68 ezret, sőt többet fog érni a bitcoinunk. (Tegyük hozzá, nincs ez másként a tőzsdén sem: a Tesla esetében is a reményre fogadnak a befektetők, de a Teslának legalább vannak gyárai, autói, technológiái, szabadalmai...)
A kevés lehet jó és rossz is
A bitcoin egyik értékét kétségtelenül az adja, mint a fizikai világban az aranynak: korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Mindössze 21 millió bitcoint lehet bányászni. A Bank Underground szerint azonban éppen ez a szűkös elérhetőség lehet egyben a bitcoin veszte is.
A kiindulópont elvileg az volt (Satoshi Nakamotóé, akiről kiderült, hogy voltaképpen Craig Wright ausztrál programozó), hogy az elektronikus pénz peer-to-peer változata lehetővé teszi az online fizetési tranzakciókat közvetlenül a felek között közvetítő, azaz bankok, fizetési szolgáltatók nélkül. Csakhogy a bitcoin épp ebben nem jeleskedik. A fiat pénzekkel szemben nem működik értékmegőrzőként sem, mert túlságosan volatilis.
Az is nehezíti az elterjedését hagyományos pénzeszközként, hogy a bitcoint, eltérően más pénzektől, nem használják önmagán kívül más dolgok beárazására. (A bitcoinozók mondására utal, hogy "egy bitcoin = egy bitcoin".) Általánosabban fogalmazva: attól, hogy valamit rögzítünk egy főkönyvben, még nem teszi azt általános értelemben elszámolási egységgé.
De miért ne lehetne elképzelni, hogy egyszer csak elfogadják általános fizetőeszköznek, és valódi értékőrzővé válik? Árfolyama elérhet egy olyan egyensúlyi értéket, hogy viszonylag stabil lesz. Csakhogy itt belép a bitcoin korlátos mennyiségének a problémája. Jelenleg minden tranzakció esetében bitcoin jön létre. De mi történik, ha elkészül a 21 milliomodik bitcoin? Erre a kódban nem lelünk információt.
Saját kardjába dől...
Lehetséges következménye lehet, hogy a tranzakciós díjak az egekbe szöknek, mert így pótolják majd a bányászok, hogy kiapadt a bitcoinbánya. Jelenleg olcsók a tranzakciók (átlagosan kb. 1,88 dollár tranzakciónként), hiszen a bányászok elsősorban az új blokkok előállításával keresnek pénzt, összességében napi 47,8 millió dollárt, több mint százszorosát a tranzakciós bevételeknek (kb. napi 400 ezer). Ha a bevételeiket meg akarják őrizni, a tranzakciós díjakat 223 dollár fölé kellene emelniük. Ezzel lényegében el is lehetetlenülne a bitcoin csereeszközként. (Tegyük hozzá, hogy jelenleg 19 millió van, és az előrejelzések szerint 2140 februárjában bányásszák ki az utolsó "érmét".)
Mivel a tranzakciók gyorsan megfizethetetlenül drágává válnának, villámgyorsan összeomlana az ökoszisztéma, hiszen ha a tranzakciókkal nem lehet elég pénzt keresni, akkor a bányászok is bezárják a boltot, és nem lesz elég számítási kapacitás a főkönyv intergitásának fenntartására.
De mivel addig még van 120 év, a mai játékosok számára ez igazán elhanyagolható probléma.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak