Egyre több salvadori kísérletezik a bitcoinnal, mióta az ország a múlt hónapban elsőként fogadta el törvényes fizetőeszközként a kriptovalutát. Bár a külföldön dolgozók naponta több millió dollár értékben küldenek haza pénzt ezen a módon, a helyi vállalkozásoknak egyelőre csak kis része fogad el bitcoinos fizetést, és annak alkalmazását technikai nehézségek is hátráltatják, ami még a technológia elkötelezett felhasználóit is elkeseríti – derül ki a Reuters hétvégi összeállításából.

A bevezetés a kormányzati elképzelések szerint hozzájárulna a munkahelyteremtéshez, segítené a formális gazdaságon kívüli rekedt tömegek pénzügyi integrációját, és rengeteg megtakarítást hozna azon keresztül, hogy az Egyesült Államokban dolgozó 2,5 millió salvadori a Chivo digitális tárcát használva küldheti haza a megtakarításait. A nemzetközi bankok és pénzügyi szervezetek ugyanakkor már a kezdet kezdetén is megkérdőjelezték a döntést, és egy júliusi felmérés szerint a salvadoriak háromnegyede is fenntartásokkal kezelte a dolgot.

Ahogy korábban írtuk, a fővárosban rendszeresen tüntettek a bitcoin ellen, akik a nyugdíjak elértéktelenedésétől vagy a pénzmosáshoz kapcsolódó tevékenységek felfutásától tartanak. A felhasználók a beszámolók szerint a Chivo működésével sem elégedettek, mások pedig a panaszkezelés hiányosságairól, illetve szabálytalanságokról és a személyazonosságok lopására irányuló kísérletekről számoltak be az ügyletek nyomán.

Az adaptáció üteme ezzel együtt is gyors, miután a salvadori családok ötödének függ a megélhetése a külföldi utalásoktól: már több mint 3 millió ember töltötte le a Chivót, ami a felnőtt lakosság több mint fele, és félmillióval több az eredetileg megcélzott számnál. A hivatalos adatok szerint egy hónappal a bevezetés óta a fogyasztók 12 százaléka használta már valamilyen módon a bitcoint, az pedig külön érdekesség, hogy a salvadoriak egyelőre több készpénzt helyeznek be, mint amennyit kivesznek az erre alkalmas ATM-ekből.

Egyelőre mindenki csak figyel

Az általános felhasználás ugyanakkor alacsony, a vállalatok 93 százaléka egyelőre nem számolt be bitcoinos fizetésekről, és az iparági képviselők sem biztosak biztosak benne, hogy pontosan milyen előnyökkel is számol a kormány. Az biztos, hogy eddig 30 bitcoinos bankautomatát telepítettek Atlantában, Chicagóban, Houstonban és Los Angelesben az ott dolgozó salvadoriak, akik a hivatalos adatok alapján már napi 2 millió dollárt küldenek haza a Chivón keresztül.

Ebben a vonatkozásban évi 6 milliárd dolláros forgalomról, a bruttó hazai termékének körülbelül egynegyedéről van szó a közép-amerikai országban, ami azonban továbbra is jórészt hagyományos pénzátutalásokon keresztül érkezik, sokan tartanak ugyanis a kriptovaluta volatilitásától. A múlt hónapban Salvador 700 bitcoint vásárolt, ami mai árfolyamos számítva több mint 12 milliárd forintot ér, miután szeptember elején az árfolyam meredeken csökkenni kezdett, majd a hónap végén ismét megugrott.

A Reuters szerint sokan azért töltötték le a digitális pénztárcát, mert a kormányzat 30 dollárnyi bitcoin jóváírásával ösztönözte őket a csatlakozásra. Ez a kisvállalkozások egy részének mindenképpen a hasznára vált, mert a többség ki akarta próbálni, hogyan lehet elkölteni a bónuszt, ezért vásárolni ment a bitcoint is elfogadó üzletekbe. A Reutersnek nyilatkozó egyik vállalkozó szerint az ügyfelek nagyjából ötöde használ kriptovalutát, a Chivo használata pedig abban a tekintetben előnyös lesz, hogy megkönnyíti a fizetést a fogyasztók számára.

Ahogy a The New York Times riportja fogalmaz, a bitcoin hívei egy olyan pénzügyi rendszert próbálnak felépíteni, amely nagyrészt mentes a kormányzati befolyástól, de a kriptovaluta nemzeti fizetőeszközként való bevezetése egy mind inkább tekintélyelvű kormányzathoz kapcsolódik, amely egy nem teljesen átlátható állami rendszeren keresztül próbálja azt rákényszeríteni a vonakodó lakosságra. Mindez elvileg a bitcoinhoz kapcsolódó elvek szöges ellentéte. Salvadorban egyébként már azt vizsgálják, hogyan tudnának a bitcoinhoz kötött államkötvényeket kibocsátani és bitcoint bányászni geotermikus energiával – a NYT által idézett szakértők szerint mindkét lépés lényege az alternatív finanszírozási források megteremtése, megkerülve a hagyományos hitelezőket és az általuk megkövetelt elszámoltathatóságot.