Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös Átláthatósági nyilvántartása (EU Transparency Register) saját meghatározása szerint az uniós döntéshozatali folyamatok átláthatóságához és nyíltságához járul hozzá, elősegítve a jogszerűtlen bennfentes információszerzés vagy a döntéshozók megkörnyékezésének elkerülését. A nyilvántartás elvileg azokra az alapvető kérdésekre ad választ, hogy mely gazdasági szereplők milyen érdekeket próbálnak érvényesíteni, és milyen költségvetésből.

A Google lobbistái be is költözhetnének az EB épületébe

A statisztikák a Transparency International által üzemeltetett EU Integrity Watch oldalán jól vizualizált és szerkesztett formában is elérhetők, ami a mi dolgunkat is megkönnyítette, hogy leszűrjük a tengerentúli techcégekre vonatkozó adatokat. Ennek nyilvánvaló apropója a közös európai adatvédelmi szabályozás (GDPR) és az online multik adóztatásának kérdése. A Consumer Watchdog összeállításait korábban mi is közöltük az amerikai piacra vonatkozóan – most összehasonlításképpen az uniós helyzetről is készítettünk egy diagramot.

Az Európai Parlament épületeibe való belépésre jogosult, regisztrált szervezeteket képviselő személyek száma a hét elején 6909 volt, akikről egyébként a hazai népszokásoktól eltérően pontos névsort is találunk az Átláthatósági nyilvántartásban. A Google lobbistái messze a legtöbb magas szintű találkozót szervezték az Európai Bizottságban, és az összes létező szervezet közül is a a Google volt a második legaktívabb a 2014-től 2017-ig terjedő időszakban, de a Microsoft, az IBM vagy a Facebook is egymásnak adta a kilincset az elmúlt években.

A lobbitevékenységre fordított büdzsét tekintve némileg változik a sorrend: itt a Microsoft és a Google helyet cserél a lista elején, és a költségeket tekintve a két ázsiai óriásvállalat is előkelőbb helyet foglal el. A összegek egyébként már szinte partiban vannak azokkal a tételekkel, amelyekről a lobbisták amerikai tevékenysége kapcsán beszámoltunk.

A statisztikákból kiderül, hogy a vállalati szereplőknél csak az NGO-k és az iparági szervezetek képviselői járnak be többet az EB-hez. A techcégek félmillió dolláros vagy azt is jóval meghaladó költéseikkel az összes lobbitevékenységet végző szervezet legfelső egy százalékába tartoznak.