A technológiai óriásvállalatok egyre többet költenek a lobbitevékenységekre, amit a Consumer Watchdog számszerűsített is hétfői összeállításában. A rendszeresen megjelenő riport szerint a legnagyobb iparági szereplők negyedéves költése már a több millió dolláros nagységrendben mozog az Egyesült Államokban. Ez a jogvédő szervezet véleménye szerint felveti azt az (álnaív) kérdést, hogy az ICT szektorban mennyit számít egy-egy jó ötlet, ha a gyakorlatban a legvastagabb pénztárcájú versenyzők alakítják a szabályozási környezetet.

Nincsenek ingyen a logónyomott golyóstollak

Legutóbb 2012-ben számoltunk be egy hasonló összeállításról, így az eltelt három évben szembetűnő változás, hogy az akkori éves költések most majdnem egy az egyben megfeleltethetők a társaságok negyedéves lobbitevékenységre fordított kiadásainak. Bár a legbőkezűbb Google az előző esztendőhöz képest árnyalatnyival visszfogta a költekezést, így is 5,1 millió dollárt (közel másfél milliárd forintot) fordított az amerikai döntéshozók felvilágosítására az áprilistól júniusig terjedő időszakban.

A Facebook és az Amazon viszont a korábbinál jobban a zsebébe nyúlt, és rendre 2,69, illetve 2,15 millió dollárral kente meg a fogaskerekeket. A Microsoftnál, ahol évek óta folyamatosan olvad a lobbitevékenységre szánt keret, azért most is elköltöttek 2,24 milliót, és a sorban következő vállalatok is ebben a nagyságrendben mozogtak: az IBM 1,81 millió, az Oracle 1,73 millió, az Intel 1,29 millió, az Apple pedig 1,23 millió dollárral igyekezett megnyerni magának a képviselőket.

Az adatnyilvánosság mindenhol mást jelent

A négy legnagyobb távközlési szolgáltató ugyancsak odatette magát. Az AT&T 4,1 millió, a Verizon 3,08 millió, míg a T-Mobile 1,62 millió dollárt lobbizott el, amihez képest szinte nevetségesnek tűnik a Sprint 747 ezres (nagyjából 211 millió forinak megfelelő) kiadása. Még érdekesebb, hogy a kábeltársaságok mennyire begyújtották a rakétákat: a Comcast 3,8 millió, a Time Warner Cable pedig 1,6 millió dollárt fordított érdekeinek ilyen irányú érvényesítésére.

A hatalmas pénzeket a legváltozatosabb ügyek kapcsán költötték el, a személyiségi jogi szabályozástól a netsemlegességen és a gyerekek védelmén át a szerzői jogi, információ-megosztási vagy kiberbiztonsági kérdésekig, vagy éppen a ICANN felügyeleti jogainak átruházásáról szóló javaslatig. A Consumer Watchdog egyébként az itt található, nyilvánosan is kereshető szenátusi adatbázisból dolgozott, amikor elkészítette legfrissebb jelentését. Hazai szemmel különösnek tűnhet, de a lista böngészése – mivel közérdekű adatokról van szó – ingyenes, és a világhálón keresztül is lehetséges.