Ausztrália egyik legnagyobb városában olyan kísérleti projektet indítottak, ahol az okos város koncepciójába illő fejlesztésekről közvetlenül nyilatkozhatnak a haszonélvezők, azaz a polgárok.

Melbourne város önkormányzata a helyi Monash Egyetem kutatói laborjával együttműködve indított be egy pilotot, amelynek keretében szenzorok hadát telepítették a közparknak otthont adó Argyle térre, illetve egy villamosjáratra. Az okos technológiák bevetése mellett fontos része a projektnek a lakossági visszacsatolás is. A kettő ötvözésétől a vezetés azt reméli, jobban megértheti, milyen irányba kell haladjon a város az "okossá válás" útján.

A tesztbe bevont villamos mikroklímáját monitorozó érzékelők segítségével például azt figyelik, hogy a város szeszélyes időjárási körülményei milyen kihatással vannak az utasok és a közlekedési vállalat munkatársaira. Ami az Argyle teret illeti, ott a szemetes kukák szintjétől az áthaladó gyalogosforgalom mérésén át a különböző fafajták nedvességtartalmáig szinte mindenre figyelnek.

A telepített szenzorok mellett QR-kódokat helyeztek el, amelyeket beolvasva az emberek részletes tájékoztatást kaphatnak az alkalmazott technológiáról, illetve az így gyűjtött adatok felhasználásáról. Az így "felokosított" polgárok pedig a fejtágítót követően közvetlenül is véleményt alkothatnak a fejlesztésekről, illetve javaslatokat fogalmazhatnak meg a városvezetés számára.

Digitális dugótlanító akciócsoport

Hogy Melbourne nem véletlenül végez rendszeresen az Economist legélhetőbb városait összegző listájának élén, arról egy másik, szintén a digitalizációt magasabb szintre emelő kezdeményezés is árulkodik. A forgalmi torlódások felszámolására egy külön csapatot állítottak fel, amelynek tagjait a város kritikus gócpontjainál telepített szenzorok tömege segíti abban, hogy valós időben tudjanak megfelelő módosításokkal élni a dugók enyhítésére.

A csapat a városi közlekedést segítő 340 millió ausztrál dolláros kormányzati alapnak köszönheti a létrejöttét. Induláskor nagyjából 500 köztéri kamera és mintegy 200, adatait vezeték nélkül továbbító érzékelő információira támaszkodhatnak, de néhány hónapon belül további 200 kamerát is telepítenek a jobb lefedettség érdekében.

Kisebb tételekben Ausztrália más régióiban is folynak az okos városok kiépítését célzó projektek. A szomszédos Új-Dél-Wales állam például egy olyan támogatási programot jelentett be, melynek keretében a szerényebb költségvetésből gazdálkodó kisvárosokban is lehetőség lesz a digitalizáció kiterjesztésére. A 25 ezer fős Parramatta főutcája például ennek keretében tud körülményekhez alkalmazkodó világitáshoz és öntőzőrendszerhez, digitális dekorációhoz és USB-portokkal ellátott padokhoz jutni.

Az emberi tényező

Visszatérve Melbourne-re: a lakosság kezdetek kedetétől való bevonása már csak azért is tűnik jó ötletnek, mert az ilyen szintű adatporszívózást igénylő fejlesztéseknél nem csupán a pénz és a technológiai funkcionálhat szűk keresztmetszetnél. Elég csak a tavaly elkaszált torontói projektet említeni. A kanadai város az Alphabet leányvállalatával évekig dolgozott együtt egy maximálisan digitalizált új városrész felépítésén, ám a Google anyacége végül jobbnak látta dobni az ötletet.

Bár az Alphabetnél mindezt a koronavírus okozta gazdasági bizonytalansággal indokolták, ám a hipermodern kerület megvalósításához nem csak bőséges befeketetői forrásokra lett volna szükség, de a városvezetés és a lakosság meggyőzésére is, ami korántsem volt borítékolható. A sok pozitívum ellenére nem mondhatni, hogy elsöprő sikert aratott volna helyben a terv. Egyeseknek a gyomra már azt sem vette be, hogy egy informatikai óriás kezd náluk városfejlesztésbe (kvázi átvéve a feladatot az önkormányzattól). Mások viszont a személyes adatokkal való esetleges visszaélésektől tartottak.

Cloud & big data

A környezetvédelem és a digitális oktatás körül forgott az idei InnoMax

Az idén tizenegyedik alkalommal kiírt pályázat keretében az innovációs díjak mellett digitális oktatást támogató eszközöket is kaphattak az indulók.
 
Minősített szolgáltatók, hosterek és globális piaci szereplők együtt szolgálhatják ki a vállalatok növekvő igényeit. Áttekintettük ezt a gyorsan változó piacot két szakértővel.

a melléklet támogatója az Invitech

...az pedig sokkal gyorsabb, ha mindent csak egyszer, vagy még egyszer sem kell személyesen elvégezni. Májusi mellékletünk második része az IT infrastruktúra automatizálásáról.

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

Az elmúlt tíz évben radikális változás történt az adatfeldolgozásban, ami az infrastruktúrát is átalakította.

a melléklet támogatója a Dell Magyarország

Ha bővítené tudását és fejlődne a digitális transzformáció területén, látogasson el a Transformation-experts.hu oldalra, ahol egy gyors regisztráció után inspiráló cikkek, esettanulmányok, prezentációk, videók és egyéb szakértői anyagok széles tárházához kap hozzáférést.

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.