A brit kormányzat "kalózellenes kód" beépítésére kényszerítheti a keresőmotorok fejlesztőit, üzemeltetőit – akár szeretnék, akár nem. Az ország Digitális Gazdasági Törvényének (Digital Economy Bill) tervezéről zajló egyeztetések során derült ki, hogy az érintett vállalatok "önkéntes" kalózellenes kiegészítésekkel lesznek kénytelenek élni a jövőben a szigetországban, az egyre erősödő szórakoztatóipari nyomás miatt.

Eszi, nem eszi, nem kap mást!

Habár a megállapodás még nem véglegesített, azt a szellemi jogok védelmével foglalkozó brit testület (Intellectual Property Office) emberei megerősítették, hogy várhatóan július 1-től lép életbe. Elmondásuk szerint vannak még átbeszélendő részek az új szabályozásban, de abban mindkét fél – a webes keresők mögött álló cégek és a szórakoztatóipar képviselői – egyaránt egyetértett, hogy milyen képességekkel bírjon a kalózkodás megakadályozását visszaszorítani hivatott megoldás.

Eközben azonban formálódni kezdett egy B terv is; a brit kormányzat a háttérben – nem is annyira titkoltan nyomásgyakorlási eszközként – nekilátott annak, hogy ha kell, erővel verje át az elképzelést. A Digital Economy Bill egyik kiegészítésében ugyanis ott rejlik annak lehetősége, hogy a Google és a többi érintett kénytelen legyen alkalmazni a kalózellenes kódot, akár nyitottak erre a lehetőségre, akár elzárkóznak tőle. Eszerint a brit államtitkárság elrendelheti a szükséges kód alkalmazását a webes keresőket üzemeltető cégek számára azzal a céllal, hogy minimalizálja a jogsértő szolgáltatások elérhetőségét és hirdethetőségét.

Némi mozgástér még így is maradhat a Google és a többiek számára, ugyanis mielőtt bármilyen kalózellenes kódot állami kényszer hatására alkalmazásba vennének, azt az államtitkárság véleményezésre közzéteszi a keresőmotorok üzemeltetőinek, a jogtulajdonosoknak és képviselőiknek, illetve az egyéb érintett feleknek.

Kirántják az alkalmi letöltögetők lába alól a talajt

A fentiekkel van összhangban a brit internetszolgáltatók kalózellenes kampányának beindítása. Másfél hete kezdtek az ISP-k elektronikus leveleket küldeni azon ügyfeleik számára, akikről azt gyanítják, hogy szerzői jogi visszaéléseket követtek el az interneten keresztül. A kormányzati támogatást élvező programtól, ha nem is a kalózkodás visszaszorulását, de a szerzői jogok és védelmük tekintetében történő tudatosságnövelést várnak az internetszolgáltatók.

Mit jelenthet mindez a briteknek, illetve a globális internetezésnek? Ha beválnak a lépések, akkor azokat vélhetően előbb-utóbb a világ nagy részére kiterjesztik majd az államok; pontosabban az államokat ebben érdekeltté tevő jogtulajdonosok. Habár ezekkel a döntésekkel természetesen teljesen nem lehetetleníthető el a digitális kalózkodás, a jogsértő tartalmak könnyű felkutatásának kora véget érhet. Ez pedig jelentősen visszavetheti az eseti jelleggel történő kalózkodást, a hébe-hóba letöltögetők számára eltűnnek az egyszerűen elérhető "ingyenes" tartalmak.

Ugyanakkor a nehézsúlyú letöltőket, akik számos torrentoldalra regisztráltak, és tisztában vannak azzal, hogy online keresés hiányában hogyan lehet értesülni egy-egy szolgáltatás jövőjéről, ha az valamilyen okból kifolyólag elérhetetlenné válik, ez nyilván nem tántorítja el a további letöltéstől, fájlmegosztástól. Ezen a téren csakis az olcsó, kényelmes és hozzáadott szolgáltatásokat kínáló fizetős szolgáltatások terjedésével lehet versenyezni, mint amilyen például a már hazánkban is elérhető Netflix.

Igaz, ahogy sok más vetélytársa, a Netflix is csak egy kis szeletét kínálja a világban elérhető tartalmaknak. A kalózkodást teljesen visszaszorítani valószínűleg csak egy olyan, nem túl drága előfizetői konstrukció tudná, amellyel bármilyen filmet, sorozatot elérhetne a felhasználó. De sajnos az ilyesmi egyelőre inkább az utópia kategóriájába sorolható.