Ahogy egyre több okosszemüveg jelenik meg a piacon, egyre nehezebb lesz kiszúrni a tolakodó technológiát, amelyek a kéretlen kamerák mellett már olyan alkalmazásokat vonultatnak fel, mint amilyenek az egyre fejlettebb arcfelismerő programok. Ilyen feltételek között a passzív ellenállásnak sincs már sok értelme: ahogy a szabályozatlan fejlesztésekkel szemben mindenfelé megjelennek a különböző csináld magad megoldások, úgy a közelben működő okosszemüvegek észlelésére is megérkezett az első ingyenes, nyílt forráskódú applikáció Nearby Glasses néven. Bár az új eszköz messze van a tökéletestől, jó példa azokra az alulról jövő ellenállásból születő praktikákra, amelyek szükségszerűen felbukkannak, ha még a legalapvetőbb szabályozás sem védi az embereket valamilyen területen.

A Nearby Glasses készítője a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität tanszékvezetője, Yves Jeanrenaud, aki a szociológiai és társadalmi nemek tudománya mellett hobbiból foglalkozik szoftverfejlesztéssel. A tudós a Futurism magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy kezdettől fogva ódzkodott az okosszemüvegektől, miután "a titkos felvételek készítése lényegében a hatalomról szól", és azt is aggasztónak tartotta, amikor a Meta bejelentette, hogy feléleszti a Google Glass ötletét. A kamerával felszerelt okosszemüvegeket egyébként számtalan témakörben tekintik biztonsági és személyiségi jogi katasztrófának – legutóbb egy kaliforniai bíró tette helyre Mark Zuckerberg csapatát, amiért felvételek készítésére és akár az esküdtek azonosítására alkalmas felszerelésben masíroztak be egy tárgyalásra.

Marad a barkácsolás

Ahogy az AppleInsider riportja is emlékeztet rá, az okosszemüvegek esetében nem igazán érdekes, hogy azokat a gyártó szerint mire kellene használni, ha a tulajdonosok jelentős része mások zaklatására használja az eszközöket. Bár a Meta rendszerint azzal érvel, hogy ilyesmire egy sima okostelefon is alkalmas, a legtöbb ember valószínűleg könnyebben ismer fel egy okostelefont, mint egy szemüvegnek álcázott kamerát. Az etikus felhasználásra most még nem hogy hatékony szabályok, de még életszerű javaslatok sincsenek – az viszont biztos, hogy Zuckerberg hivatalos víziójához, vagyis a környezetét a felhasználóhoz hasonlóan érzékelő és az interakció következő szintjére lépő mesterséges intelligenciához biztosan nincs szükség a filmek rögzítését is lehetővé tevő, rejtett módon működő kamerákra.

A Meta ezidáig annyival volt képes előállni, hogy azok működését egy apró LED fénnyel jelezze, ami nemcsak önmagában nevetséges, de az is kiderült róla, hogy két perc alatt ki lehet iktatni. Jelenleg tehát maradnak az olyan alternatív próbálkozások, mint a Nearby Glasses, ami a projekt Github-oldala szerint nem határozza meg egész pontosan az érintett felhasználókat vagy az okosszemüvegek működésének helyét, de "jó esélyt ad rá, hogy észrevegyük az okosszemüveget viselő személyt". A szabadban ez 10-15 méteres, beltéren pedig 3-9 méteres hatósugarat jelent a készülékek Bluetooth SIG azonosítójának olvasására, ami persze csak a gyártó azonosítására alkalmas. Így téves riasztást ad, ha valaki például a Meta VR-headsetjét használja, bár ennek valószínűleg elég könnyű a végére járni.

Jeanrenaud is esélyesnek látja, hogy ha nincs a közelben Oculus Riftet viselő személy, akkor egy metás okosszemüvegről lesz szó. Ő maga csak egy proof-of-concept megoldással akart előállni, amit informatikai előképzettség nélkül is össze tudott rakni, de az "még mindig nagyon tökéletlen": a cikk szerint négy órájába telt az első prototípus elkészítése, és további nyolcba, hogy összehozza az első életképes kiadást. Az androidos eszközökön elérhető Nearby Glasses a tesztek során állítólag jól működött, még ha arról nincs is információ, hogy az emberek az utcán is elkezdték volna használni a push figyelmeztetéseket küldözgető alkalmazást. Információ azonban arról sincs, hogy valahol a megfigyelő technológiák érdemi szabályozására készülnének, így sok választása egyelőre senkinek sem marad.

a kép forrása: Meta