Fizikai tény a fény is, a döntéshozóknak javaslom az általános iskolai tankönyvük fellapozását – kommentálta lapunknak Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó ügyvezetője Balog Ádám helyettes államtitkár indoklását az e-könyvek áfacsökkentésének elutasításával kapcsolatban. Az indoklás úgy szólt, hogy a megfelelő európai uniós irányelv szerint a nyomtatott könyvekre vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfa csak a „bármilyen fizikai adathordozón történő értékesítés” esetén érvényes. Az e-könyvek a minisztérium szerint nem tartoznak ide.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója még júniusban fordult Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, hogy az uniós irányelveknek megfelelően az őszi adótörvények előterjesztésekor sorolják kedvezményes adósávba a digitális könyveket és a hangoskönyveket, hasonlóan a nyomtatott könyvekhez. Zentai nem érti az elutasítást. Mivel ő más nemzetközi és külföldi szervezetekkel együtt nyomon kísérte az irányelv kidolgozásának fázisait, tudja: a törvényhozók szándéka szerint a vitatott sor azt jelenti, hogy a digitális könyv is könyv, megilleti tehát az adókedvezmény intézménye.
Kárt okoz | Zentai állítja, hogy nemcsak értelmetlen a magasabb adó, hanem kifejezetten kártékony is. Példaként a felsőoktatási tankönyveket kiadók siralmas helyzetét hozta fel. „A 10 évvel ezelőttihez képest jó harmadával zsugorodott a felsőoktatási könyvpiac, mivel ezek a szakkiadványok annyira drágák, hogy a diákok nem megveszik, hanem szinte ipari módon, tömegesen fénymásolják. Ha ezeket a könyveket digitalizálnák, és kedvezményes áfát kapnának, akkor árban versenyre kelhetnének a fénymásolatokkal.” A megoldás életképes lehetne, ráadásul a fiatalok mindig könnyedén alkalmazkodnak az új technológiákhoz. „Politikusaink szeretnek tudásalapú társadalomról beszélni – mondja az MKKE igazgatója – csupán az eszközöket nem biztosítják hozzá.”
Abban nagyjából az egész szakma egyetért, hogy valószínűleg trendforduló küszöbén állunk, a nyomtatott kultúra egyre nagyobb hányada hozzáférhető digitálisan, az e-könyv olvasó készülékek pedig egyre olcsóbbak, és – különösen a tengerentúlon – szélsebesen terjednek. A digitalizáció azokban az országokban jár élen, ahol az online penetráció a legnagyobb mértékű. Magyarország nem tartozik ezek közé, és a kiadók véleménye szerint nem is fog, ha a digitális könyvkultúrát a jövőben is 25 százalékos áfa terheli majd. Gál Katalin, a Vince Kiadó ügyvezetője, az MKKE elnökhelyettese szerint Magyarország komolyan lemaradhat az e-könyv üzletben, hiszen nálunk nemcsak a digitális könyvolvasók, hanem még az ezeken olvasható könyvek is jóval drágábbak, mint máshol. Az áttörés még messze van. A főleg természettudományi könyveket kiadó Typotexnél a kizárólag elektronikusan megvásárolható kiadványok aránya csupán 10 százalék, a Vince Kiadónál pedig csupán azokat a könyveket adják ki digitálisan, amelyeket nem érdemes kinyomtatni, mert csak néhány száz példányban fogynának el. Votisky Zsuzsa szerint fordulat akkor várható, ha a jelenlegi 70–80 ezer forint helyett 10 ezer forint környékén is lehet majd digitális olvasót vásárolni, az e-könyvek pedig harmadával olcsóbbak lesznek a nyomtatottaknál.
Stratégia hiányában | A könyvszakma a tárca gondolkodásából leginkább a stratégiát hiányolja, hiszen az elutasítás indoklása az MKKE szerint semmiféle következetességet vagy irányt nem mutat. A 2009-es uniós irányelv értelmezési vitát kirobbantó sora – „…könyvek…bármilyen fizikai adathordozón történő értékesítése” – félreérthetetlenül magában foglalja ugyanis a CD-n illetve hangkazettákon forgalmazott hangoskönyveket, amelyeket azonban továbbra is 25 százalékos áfa sújt.
Balog Ádám helyettes államtitkár megkeresésünkre azt válaszolta, hogy hangoskönyvek esetében nem irányelvi, csupán költségvetési korlátai vannak az áfacsökkentésnek. A szakma szerint azonban csekély összegről van szó. A kedvezmény ráadásul politikailag is jól kommunikálható lenne: a hangoskönyvek nagyban segítenek ugyanis a vakoknak és a gyengén látóknak a könyvkultúrához való hozzáférésben, hiszen a Braille-írással készített köteteknél lényegesen kisebb költséggel kiadhatók.
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott írásos válasz különösen meglepő, ez ugyanis arra a régi, 2006-os uniós irányelvre hivatkozik, amelynek módosítására a 2009-est megalkották. A régi irányelvvel érvelni már csak azért is különös, mert abból éppen az a mondat hiányzik, amelyikről a vita folyik.
Balog Ádám helyettes államtitkárral telefonon is sikerült beszélnünk, a stratégia hiányát ő is elismerte, ígérete szerint azonban őszre-télre körvonalazódhatnak a minisztérium hosszú távú elképzelései.
(Az írás a Figyelő 2010/32. számában jelent meg.)
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak