Az önvezető járművek egyik óriási előnyének tartják, hogy biztonságosabban közlekednek az emberi sofőröknél (ez egyelőre még papíron sem igaz), hatékonyságuk pedig folyamatosan javul, miután minden autó tanulhat az összes többi autó hibáiból, beleértve a korábbi hardvergenerációk kollektív tapasztalatát is. Hogy ez utóbbi sem feltétlenül sima ügy, arra jó példa a Wired hétvégi riportja, amelyből kiderül, hogy a texasi Austinban a Waymo járművei hónapokig küzdöttek a gyerekeket fel- és leszállító iskolabuszok kikerülésével, és az sem vezetett tényleges eredményre, amikor a gyártó már dedikált módon foglalkozott a makacs probléma megoldásával.

A lap a helyi iskolakerület egyik tisztviselőjére hivatkozva arról ír, hogy a Waymo járművei legalább 19 esetben szabálytalan és veszélyes módon haladtak el az iskolabuszok mellett, amelyek közül a vállalat egy tucatnyi esetet el is ismert a közlekedésbiztonsági hatóságnak. A dolog azonban az ilyenkor célszerű visszahívást és szoftvermódosításokat követően sem rendeződött, és már a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanács (NTSB) is vizsgálja a helyzetet, miután tovább folytatódtak az iskolabuszos előzések. A Wired kérdéseire hivatalosan sem az iskolakerület, sem a kormányzati ügynökség, sem maga a Waymo nem volt hajlandó válaszolni a vizsgálat lezárása előtt.

A cikkből mindenesetre kiderül, hogy decemberben még egy félnapos "adatgyűjtő eseményt" is szerveztek egy iskolai parkolóban a buszok oldalára szerelt megállásjelző karok és jelzőfények működéséről. Ennek ellenére január közepén, több mint egy hónappal később is legalább 4 előzési incidensről számoltak be Austinban, amit összefüggésbe helyez az az érdekes statisztika, hogy a hasonló szabálysértés miatt megbüntetett emberi sofőrök 98 százaléka nem kap második büntetést – vagyis a maradék 2 százalékot leszámítva senkinek sem kell hanyatt esnie a Waymo automatizált rendszerének tanulási képességeitől az ilyen gyakorlati kihívások kezelésében.

A kivétel hiába erősíti a szabályt

A Wired beszámolója szerint az a helyzet is rávilágít az önvezető technológiák különös "holttereire" és az iparág korlátozott képességeire, hogy a hibákat akár azok észlelését követően kompenzálja. A lapnak nyilatkozó szakértők arról beszélnek, hogy vannak a technológiára jellemző, sokszor kontextusfüggő problémák (emberek által adott jelzések, villogó fények, kapuk, biztonsági eszközök stb.), amelyeket egyszerűen nem sikerül megoldani, sőt a flották növekedésével és a megtett kilométerek szaporodásával egyre súlyosbodnak. A rendszerek betanítása sem villámgyors folyamat, és egy üres parkolóban gyűjtött adatok sem feltétlenül tesznek hozzá sokat az egészhez.

A szakértők szerint a Waymo ebben az esetben is nagyon kifinomult dologra próbálja megtanítani a szoftverét, és ilyenkor kiderül, hogy szoftverekkel vezérelt robotok milyen kiszámíthatatlanul tudnak reagálni az emberi környezetben való üzemeltetés összetett kihívásaira. A "könnyű rész" ugyanis az, hogy az autonóm rendszerekkel elérjék a 99 százalékos megbízhatóságot, az utolsó 1 százalék viszont nagyon nehéz, mert abban a kivételeket kell megtanítani nekik. Ebben az összefüggésben pedig egyáltalán nem meglepő, hogy a Waymo mit összeszenved az iskolabuszok kerülgetésével, hiszen a gépi tanulásban mindig is az ilyesmi okozta a legnagyobb gondokat.