Nemzetközi szinten is népszerűsíteni próbálják azt a kezdeményezést, amelynek keretei között Horvátországban drónok segítségével, a levegőből próbálják újratelepíteni az erdőtüzekben megsérült, nehezen megközelíthető erdőségeket. A projektet irányító Magic Forest nevű cég módszere nem egészen újkeletű, de a horvátországi vállalkozás a magvakat a máshol látottaknál nagyobb, golflabda méretű "bombák" formájában szórja szét, azokból pedig különféle összetevők szabadulnak fel, hogy kedvező mikrokörnyezetet alakítsanak ki a növények gyökerezéséhez.

A tartályokba, illetve a humuszgolyókba a makkok mellett homokot, füvet, agyagot, sőt csilit is tesznek. Ez utóbbi azért fontos, mert megakadályozza, hogy a vadon élő állatok – a tölgy esetében például a vaddisznórak – azon nyomban megegyék a frissen elszórt, csíraképes magokat. Ahogy a beszámolókból kiderül, Horvátországban a nyári erdőtüzek gyakran törnek ki gyalogosan csak kevéssé elérhető területeken, így kézenfekvő dolog a levegőből próbálkozni a fásítással.

A Reuters múlt heti riportja éppen az ország déli részén, Promina községben zajló munkát mutatta be. A hírügynökség a település polgármesterét idézi, aki elmondta, hogy azért választották az innovatív módszert, mert rengeteg erdőtűz volt a környéken, és azok után az alacsony bokrokon kívül nemigen nőtt más az elpusztult erdők helyén. Magán az erősítést célzó vállalkozáson már több mint két éve dolgoznak, és a tesztek során a kiszórt magok állítólag több mint 40 százalékban gyökeresedtek meg.

A technológia már megvan hozzá

A drónrepüléseket irányító szakember szerint nyolc óra alatt, négy-öt drón használatával körülbelül 10 hektárt képesek lefedni. A végső elképzelés az lenne, hogy minden területet az ott őshonos fákkal telepítsenek újra, és bár a projektben eddig csak különféle tölgyfajták termését használták fel, a Magic Forest eljárása bármilyen más fával is működhet. Olyannyira, hogy a társaság Ukrajnában, Boszniában, Montenegróban, Ausztriában és Kaliforniában is tárgyal a technológia jövőre esedékes bevezetéséről.

A horvátországi fejlesztők emellett abban az európai uniós kezdeményezésében is részt akarnak venni, amelyik 2030-ig nem kevesebb mint 3 milliárd fát telepítését segítené elő az éghajlatváltozás hatásainak és a biodiverzitás csökkenésének leküzdésére. Horvátország teljes területét egyébként majdnem fele részben borítják erdők, de a kormány célja az, hogy a szóban forgó 2030-as határidővel átlépjék majd az 50 százalékot.

A drónok az utóbbi években többször is felbukkantak a nagyobb földterületek fásításában: már három éve is beszámoltunk például a CO2 Revolution nevű spanyol vállalkozás szolgáltatásáról. Ennek keretei között szintén biológiailag lebomló kapszulákkal szórják meg a kiszemelt területeket, amelyek a csíráztatott magok mellett tápanyagot, vizet és rovarirtó szereket is tartalmaznak. Ahogy akkor is írtuk, az ilyen programok előtt nem feltétlenül technológiai jellegű akadályok állnak: már a drónok működésének is mindenhol összhangban kell lennie a helyi szabályozással, de azokat a szereplőket sem feltétlenül kötelezik egyértelmű és arányos kompenzációra, amelyek az eredet növényzet pusztulásáért közvetlenül felelőssé tehetők.