A generatív mesterséges intelligencia berobbanásával szinte egy időben kezdték kongatni a vészharangot különböző tudományterületek szakértői, miszerint komoly negatív hatása lehet a kognitív képességeinkre annak a chatbotok intenzív használatának. A félelmeket egy az MIT kutatócsapata által végzett kísérlet nemrégiben tudományosan is visszaigazolta.

A kísérletben résztvevő önkénteseket csoportokba osztották, majd három különböző módon írattak velük esszéket miközben EEG-vel figyelték agyi aktivitásukat. Az iskolában is gyakori feladatot az első csoport nagy nyelvi modellekre (LLM) támaszkodó chatbotokkal oldhatta meg, a másodiknak csak hagyományos internetes keresést lehetett használni, míg a maradéknak be kellett érnie a saját kútfővel. Egy újabb körben aztán megismételték a feladatot úgy, hogy az első és a harmadik csoport tagjai cseréltek egymással.

Színtelen, szagtalan, agyatlan

A műveket emberi és algoritmusos értékelésnek is alávetették. Ezek alapján kiderült, hogy a chatbotokkal készített esszék általában jobb pontszámokat kaptak, ám az írások nagyon hasonlóak lettek, amit az is erősített, hogy az anyagok túlságosan szorosan követték az eredeti utasításokat.

Ezzel szemben a csak a saját agykapacitásukra támaszkodók esszéi nem mindig voltak a legpontosabbak, a csoport résztvevői jelentősen erősebb neurális kapcsolatokat mutattak, ami mélyebb mentális teljesítményre, bevonódásra utal. Ezeknek az alanyoknak általában könnyebben ment visszaemlékezni a leírtakra, illetve az esszé készítésekor használt idegpályák aktivitása az idő múlásával is csak mérsékelten csökkent.
 

Az agyi aktivitást mérő EEG-vizsgálat eredményei a különböző tesztcsoportoknál (forrás: MIT)

A keresőmotorokat használó kör műveinél szintén tetten érhető volt a homogenitás, miközben az alkotás során alacsony-közepes agyi összeköttetést mértek náluk. Ezek a személyek ugyanakkor az LLM-használókhoz képest jobban fel tudták idézni saját munkájukat, ami erősebb memóriamegtartásra utal.

Mindeközben azok, akik chabotokra támaszkodhattak, alig mutattak komolyabb agyi aktivitást, a későbbiekben pedig nagy nehézséget okozott számukra, hogy felidézzék az algoritmus által gyorsan és problémamentesen összeállított tartalmakat.

A kísérlet összességében visszaigazolta, hogy a digitális eszközök használata negatív hatással van az agyi aktivitásra, ami különösen igaz a generatív algoritmusok igénybevételénél.