Ha valaki reménykedett volna, hogy júliustól szabad a vásár, és külföldről is belföldi tarifával cseveghetne az otthoniakkal, és tölthetné fel a nyaralásról készült képeit, most csalódnia kellett. Az Európai Tanács egy tegnap kiadott közlemény szerint a roamingdíjakat legalább 2018-ig fenn kell tartani. És akkor majd újra felül lehet vizsgálni a kérdést.

Ez az állásfoglalás már csak azért is érdekes, mert egy éve óriási többséggel szavazta meg az előző Európai Parlament azt, hogy idén karácsonytól eltörlik az Unión belül a roamingdíjakat – beleértve például Franciaország tengerentúli megyéit is. Neelie Kroes, az előző bizottság alelnöke, aki az Unión belüli roaming egyik legharcosabb ellenzője volt, a szavazás után győzelmi jelentés adott ki: "2010-ben ígéretet tettem rá, hogy 2015 végéig felszámolom a roamingdíjakat – most egyetlen lépésre vagyunk ezen ígéret megvalósulásától."

Nos, úgy tűnik, ezen az egyetlen lépésen sikerült elbotlani. A miniszterelnököket és az EB elnökét tömörítő Európai Tanács ugyanis a puhább megközelítés híve. Pedig szólnak nyomós érvek a teljes eltörlés mellett is. Az Európai Bizottság egy vizsgálata szerint ugyanis csak azzal, hogy egységesítenék az Unió távközlési piacát, évi 110 milliárd euróval dobná meg az uniós gazdaság teljesítményét.

A szolgáltatók nem fölöslegesen lobbiztak

Az, hogy továbbra is lesz roamingdíj, értelemszerűen a szolgáltatóknak jó – még akkor is, ha a Bizottság nyomására folyamatosan csökkenteniük is kellett a hang- és adatroaming után beszedhető díjaikat. Míg 2009-ben átlagosan 43 eurocentet kellett fizetni egy külföldről indított hívás után, tavaly nyáron, az utolsó csökkentési fázis után már csak 19 eurocentet. Az adatforgalom díja még gyorsabb ütemben csökkent: a 2012-es 70 eurocent/megabájtról két év alatt esett a megabájtonkénti 19 eurocentre (lásd az alábbi grafikont).

A roamingpiacból természetesen az egyes országok szolgáltatói nem egyformán részesültek. Mint arra több elemzés is utal, a turisztikailag fontos célországok sokkal nagyobb arányban részesülnek ebből, mint a külföldiek által kevésbé frekventált államok. Nem véletlen, hogy a Wall Street Journal információi szerint többek között az Orange, a Telefónica és a Telecom Italia lobbizott legerőteljesebben a roamingdíjak eltörlése ellen. A szolgáltatók arra hivatkoztak, hogy a bevételkiesés megneheztítené számukra azt, hogy új szolgáltatásokat indítsanak.

Úgy tűnik, a Tanács engedett, és egyelőre a kivárást preferálja. Egyfelől azt javasolja, hogy jövő év nyarától be kellene vezetni egy olyan kedvezményes keretet, amire a belföldi díjszabás maradna érvényben. Másfelől azonban fenntartja a roaming eltörlésének a lehetőségét azzal, hogy 2018 után újra meg kellene vizsgálni a teljes eltörlés lehetőségét. Így a jelenlegi roamingdíjak megtartása mellett is csökken majd a felhasználók terhe – érvelt a Tanács.

Az Európa Parlament persze háborog –  joggal. Gyakorlatilag egy hosszú évek alatt előkészített és a Parlament által elfogadott javaslatot fúrtak meg a miniszterelnökök a lokális érdekeiket szem előtt tartva. A Wall Street Journal idézi Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, EP frakcióvezető Twitter-bejegyzését, amiben a politikus Európa vezetői szégyenének nevezte a döntést.

A szolgáltatókat tömörítő GSM Association természetesen üdvözölte a döntést, és dicsérte a döntéshozók rugalmasságát.