David Ginsberg, a Facebook kutatási igazgatója, és Moira Burke kutató nevét jegyzi az a vizsgálat, mely elismerte, hogy a közösségi hálózat használata érzelmi és mentális károkat okozhat a függők számára. "Nincs ugyan válaszunk mindenre, de a napjainkban a közösségi média emberek életében betöltött jelentőségteljes szerepét figyelembe véve fontosnak tartjuk az erről szóló párbeszéd folytatását" – írja a duó, akik szerint az előttünk álló évek során még mélyebbre fognak ásni, hogy az így kapott válaszokat megoszthassák a nyilvánossággal. És azért is, hogy jobbá tegyék a Facebookot.

Mindenkinek jobb, mint nekem...

A kutatópáros megjegyezte, hogy egy, a Michigani Egyetemen végzett tanulmány szerint csupán a Facebook böngészése is képes az emberek hangulatát lehúzni azokhoz képest, akik nem töltenek legalább napi 10 percet a közösségi hálózaton. Egy másik kutatás arra világított rá, hogy a státuszfrissítések negatív társas összehasonlítást generálnak: míg mások életéből többnyire csak a pozitív pillanatokkal találkozik valaki, az egyénnek közben meg kell birkóznia saját problémáival. Ez pedig önkéntelenül is arra készteti az embereket, hogy saját életüket összehasonlítsák másokéval (majd nyomorultul érezzék magukat, amiért nem olyan színesek a mindennapjaik).

„Annyit tehetsz, hogy nem használod azt a szart”
Chamath Palihapitiya, a Facebook egykori, felhasználószám-növekedésért felelős részlegének alelnöke egy hete fakadt ki a közösségi hálózat embereket átformáló erején. Egy, a Stanford Egyetemen tartott beszédén engedte át magát az érzelmeinek, igen erős kifejezéseket fogalmazva meg korábbi munkahelyével kapcsolatban.

„Nem veszed észre, de még a viselkedésed is átprogramozza. Nem volt szándékos, de mostanra oda jutottunk, hogy el kell dönteni, mennyit adunk fel intellektuális függetlenségünkből” – mondta a diákokból álló tömegnek – „És ne higgyétek, hogy «Engem nem érint, egy rohadt nagy zseni vagyok, aki a Stanfordra jár», mert valószínűleg ti estek a leginkább áldozatául ennek.”

Szintén a kutatópáros tolmácsolásában került elő az a tanulmány, mely szerint a heavy userek, vagyis azok, akik az átlagnál több linkre kattintanak és több bejegyzést kedvelnek, rosszabb mentális egészséggel bírnak. Képletesen értelmezve, a Facebook az internet gyorskajáldája vagy a fő digitáliskábítószer-dílere. Aktívan hozzájárul ahhoz, hogy saját felhasználóit tönkretegye, és közülük is a leghűségesebbekkel bánik a legmostohábban.

Csökkentendő ezt a negatív hatást, a szolgáltatás üzemeltetője több lehetőséggel is kísérletezik. Ezek egyike a Szundi (Snooze) mód, ami gyakorlatilag ugyanazzal a funkcióval bír, mint amit az ébresztőórák esetén megismertünk. Alkalmazásával a kiválasztott ismerősök, oldalak 30 napig eltűnnek a hírfolyamból, így a felhasználó által nagyon zavarónak, tolakodónak gondolt személyek bejegyzéseivel egy ideig nem kell találkoznia – anélkül, hogy eltávolítaná listájából.

Hasonló célt szolgál a Tartsunk szünetet (Take a break) opció, melyet a szakításon átesetteknek kínál fel a rendszer. Ezzel a korábbi partner bejegyzéseit, állapotfrissítéseit stb. lehet kigyomlálni a hírfolyamból, így nem kell szembesülni azzal, hogy a másik (látszólag) mennyire gyorsan túltette magát a párkapcsolaton. A Facebook felismerte, hogy a két ember szétválása utáni érzelmi felépülést komolyan gátolja, ha folyamatosan nyomon követ(het)ik egymás utóéletét. Az érzelmileg frusztrált felhasználók pedig hajlamosabbak a közösségi hálózatból való végleges leiratkozásra, ami értelemszerűen nem tesz jót a Mark Zuckerberg alapította cég üzletmenetének.

Végső soron mindenki maga felelős a saját jólétéért

A bemutatott hatások elismerése mellett a Facebook némi pénzt is hajlandó áldozni a problémák mélyebb megértésére. Vállalati szinten zsebpénznek számító összeget, egymillió dollárt különítettek el a közösségi hálózat fiatalok – mint az egyik legfontosabb célcsoport - fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálatára.

Ez ugyanakkor nem akadályozta meg az üzemeltetőt, hogy saját felelősségét minimalizálva a felhasználókra hárítsa lelki nyomorúságuk kialakulásának minden okát. Megállapítása szerint abszolút az embereken múlik, hogyan használják a technológiát. Passzívan, a bejegyzéseken átgörgetve, mintha TV-adást néznének, vagy aktívan, ismerősek posztjait véleményezve és párbeszédeket kezdeményezve vagy folytatva. Ahogyan az a személyes kapcsolatok esetén is előnyös lehet, ha az emberek kapcsolatban maradnak azokkal, akikkel törődnek, az eseményeket az oldalvonalról nézve pedig rossz érzés foghatja el az érintetteket – summázza a Facebook.