Az Európai Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői kedden jelentették be, hogy előzetes megállapodásra jutottak az adatok méltányos hozzáférését és felhasználását szabályozó Adattörvényről (Data Act). Az Európai Bizottság által 2020 februárjában készített tervezet az Unió általános adatvédelmi rendeletére (GDPR) épül, és alapvető szerepe lesz az egységes európai adatpiac megteremtésében, ide értve az adatok másodlagos hasznosítását, jogokat és kötelezettségeket határozva meg a netre kapcsolódó eszközökön, gépeken vagy fogyasztási cikkeken keletkező adatokra vonatkozóan.

Az uniós tagállamok és az EU törvényhozói által elfogadott keretek azt is meghatároznák, hogy a tengerentúli techvállalatok hogyan használják fel az európai fogyasztói és vállalati adatokat, biztosítékokat fektetve le az EU-n kívüli kormányzatok illegális hozzáférése ellen is. A megállapodás állítólag hétórás tárgyalás után született meg, amit Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa mérföldkőnek nevezett az innovatív és nyitott adatgazdaságnak az EU feltételei szerint való kialakításában, de amit még külön-külön jóvá kell hagynia a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is.

Mindenkinek most sem sikerült megfelelni

Az Adattörvény érdemi ellenőrzést tenne lehetővé az intelligens objektumok, gépek és eszközök által generált adatok felett, lehetővé téve azok egyszerű másolását vagy átvitelét a különböző szolgáltatások között. A fogyasztók és a vállalatok is beleszólhatnak majd, hogy mire lehet használni a csatlakoztatott termékek által generált adataikat, másrészt a törvény megkönnyítené az új szolgáltatókra való átállást, garanciákat vezetne be a felhőszolgáltatók jogellenes adattovábbításai ellen, és interoperabilitási szabványok kidolgozását írná elő az adatok ágazatok közötti újrafelhasználására is.

Ez utóbbit egyébként a gyártóknak sikerült felhígítaniuk az előzetes elképzelésekhez képest, amelyek arra kényszerítették volna őket, hogy harmadik felekkel osszák meg az adatokat, illetve utópiaci vagy egyéb adatvezérelt szolgáltatásokat nyújtsanak. Ahogy a múlt hónapban írtuk, nem csaj a tengerentúli techcégek kritizálják a Data Act túlzott szigorát és az adatáramlás indokolatlan derogációját, hanem az európai nagyvállalatok (például a Siemens vagy az SAP) is hangot adtak fenntartásaiknak az üzleti titokat érintő kötelező megosztások és az erre vonatkozó elégtelen biztosítékok kapcsán.

A szóban forgó adatmegosztási kérelmek kivételes körülmények között mégis elutasíthatók lennének, például ha az üzemeltetőknek súlyos gazdasági károkat okozhatnak. A Reuters által idézett uniós törvényhozó szerint ezzel rögtön kiskapukat teremtett, bár az egyoldalú döntéseket a nemzeti hatóságok felülvizsgálhatják és megsemmisíthetik. Iparági lobbicsoportok azonban éppen hogy a törvény széles körű és kétértelmű megközelítését bírálták, beleértve a hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körének kiterjesztését vagy a nem személyes adatok nemzetközi továbbítását.

A megállapodás részletei az Európai Tanács közleményében »