Az Európai Bizottság által tavaly februárban beterjesztett Adattörvény (Data Act) tervezete az Unió általános adatvédelmi rendeletére (GDPR) épül, és alapvető szerepet szánnak neki az egységes európai adatpiac megteremtésében, illetve az adatok másodlagos hasznosításának szabályozásában. Az EU adatstratégiájába illeszkedően jogokat és kötelezettségeket határozna meg a netre kapcsolódó eszközökön és más fogyasztási cikkekben generált fogyasztói vagy céges adatok felhasználására, ami az uniós döntéshozók szándékai szerint visszaszorítaná a tengerentúli techvállalatok befolyását, és hozzájárulna az EU-t digitális és zöld célkitűzéseinek eléréséhez is.

Az Adattörvény bírálói szerint azonban a javasoltó rendelkezések már bőven túlmutatnak az EU személyes adatokra vonatkozó követelményein, amit nem indokolnak a valós kockázatok, összességében pedig ellentétes lenne az európai érdekekkel az adatáramlás ilyen fokú derogációja. Az amerikai tiltakozást akár természetesnek is nevezhetjük a törvénytervezet korlátozásaival szemben, de más piaci szereplők, például az itt működő biztosítók, lízingcégek és autószervizek is felszólították már az Európai Bizottságot, hogy "gazdaságilag életképes" módon dolgozzon ki ágazatspecifikus szabályokat az adatok felhasználásának lehetőségeire.

Mindenki talál benne kritizálnivalót

A Reuters hétfői beszámolója alapján két európai technológia óriás, a német SAP és a Siemens is csatlakozott a kritikusokhoz. Azonban amíg mások a korlátozásokat igyekeznek felpuhítani, addig a két vállalat szerint az a rendelkezés veszélyeztetné az üzleti titkokat, amelyik arra kötelezné őket, hogy adatokat osszák meg harmadik felekkel az utópiaci vagy egyéb adatvezérelt szolgáltatások támogatására. A hírügynökség az EB illetékeseinek küldött levélből idéz, amelyben a társaságok az európai versenyképességet aláásásó szabályokról beszélnek a kötelező adatok megosztás kapcsán, különös tekintettel az alapvető know-how-t és a tervadatokat érintő meghagyásokra.

Szerintük ha a javaslatból törvény lesz, akkor az uniós cégeknek olyan, harmadik országbeli versenytársaknak kell majd kiadiuk a szóban forgó információt, amelyek nem Európában működnek, és amelyekkel szemben az Adattörvény biztosítékai sem lennének hatékonyan alkalmazhatók. Ezért olyan biztosítékokat szorgalmaznak, amelyek lehetővé teszik az adatok megosztására irányuló kérelmek megtagadását, ha azok veszélyeztetik az üzleti titkokat, a kiberbiztonságot, az egészséget vagy a (köz)biztonságot, és a jogszabályok hatálya alá tartozó eszközök körének kiterjesztését sem támogatják. A felhőszolgáltatók közötti váltást érintő rendelkezésekben a szerződéskötés szabadságát szorgalmazzák, amennyiben az ügyfelek és a szolgáltatók saját maguk állapodhatnak meg az egyes üzleti esetekben megfelelőnek ítélt szerződésekről.