Az Amazon szinte minden fejlesztése kötődik valamilyen módon a legnagyobb bevételeket hozó tevékenységéhez, az online kereskedelemhez. Azért fejlesztette – legalábbis a marketingüzenetei szerint – az Alexa intelligens asszisztenst, illetve az arra épülő Echo okoshangszórót, hogy hangutasítással is lehessen rendelni, elég legyen kimondani hangosan: Alexa, vegyél kenyeret, és a vásárlási lánc máris beindul. De az okosotthon-piacot célzó fejlesztéseinek és felvásárlásainak többsége – például az Amazon Key vagy a Ring okoscsengő – is azt a célt szolgálja, hogy lebontson minden akadályt a vásárlási szándék előtt.

Úgy tűnik azonban, ebben a mondásban több a marketing, mint a valóság. A Techcrunch szerint ugyanis a mintegy 50 millió telepített Alexából az idei év első felében mindössze 100 ezret használtak arra, hogy legalább egyszer hangutasítással rendeljenek az Amazon online boltjából. A berendezést a felhasználók többsége inkább általános információgyűjtésre használja.

Az Amazon nem közöl adatokat arról, hogy valójában hányan használják vásárlásra. A százezres adatot a The Information egy régebbi kutakodása során derítette ki belső forrásokból. A lap forrása egyértelműen fogalmazott: nyilvánvaló, hogy a hangutasítással történő vásárlás még nem érte el a tömegpiacot.

Az ilyen vásárlások alacsony száma egy dolog. Ennél sokkal komolyabb figyelmeztető jel, hogy a vásárlók 90 százaléka soha nem próbálkozott újra, hogy hangutasítással rendeljen terméket.

Akkor mire jó ez az egész?

A különböző cikkeket, szakértői véleményeket, kutatási eredményeket nézve nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre mindenki a sötétben tapogatózik. A más-más forrásból származó adatok, információk egyáltalán nem mutatnak egy irányba.

Az egyik oldalon ott van az, hogy az Amazon láthatólag nem mondott le a hangalapú vásárlás ideájáról. Folyamatosan és nagy erőkkel folyik az intelligens asszisztens fejlesztése – bár ezek egy része nem a kereskedelmi felhasználását szolgálja –, emellett kedvezményekkel is próbálja rávenni legelkötelezettebb ügyfeleit – például a Prime Day akciókon – arra, hogy hangos rendelést adjanak le okoshangszórón keresztül.

Jeff Bezos Amazon-főnök ezeket a fejlesztéseket azzal indokolta befektetőknek, hogy egyre több partner fejlesztő cég készít Alexa-kompatibilis eszközöket, tavaly ezek száma az Amazon-vezér szerint megháromszorozódott. Az új felhasználók pedig egyben potenciális vásárlók is.

Egy szakértő szerint azonban ezek a fejlesztések közvetlenül soha nem hozzák vissza az árukat, ugyanakkor nem elhanyagolható – bár nehezen forintosítható – a vásárlásra is használható virtuális asszisztensek általa elérhető nagyobb publicitás és márkaismertség (ne de ki ne ismerné az Amazont?). Ugyanakkor magát a vásárlást akadályozzák pszichikai korlátok: a vevő szeretné alaposabban is körüljárni – még ha virtuálisan is – a megvásárolandó terméket, amit az Alexán keresztüli vásárlás közvetlenül nem tesz lehetővé.

Meglehet erre is lesz megoldás, csak az Amazon még azon dolgozik, hogy a hangutasítással vásárlók száma elérjen egy kritikus tömeget. Egy belső informátor szerint ugyanis a fejlesztők azzal küzdenek, hogy a kevés vásárló miatt nincs elég mintájuk a továbbfejlesztéshez. De ha sikerülne a minták alapján megtudni, hogy mivel lehet ösztönözni az embereket az Alexa-Echo használatára, gyors növekedést lehetne elérni ezen az értékesítési csatornán.

A piackutatók a jövőt illetően optimisták

Az OC & C Strategy Consultants egy februári kutatása szerint idén globálisan mindössze 2 milliárd dollár forgalmat bonyolítanak le az online shopok hangalapú rendelésekből, de 2022-ig ez akár 40 milliárd dollárra is ugorhat, ami óriási növekedést jelent. Ne feledjük, itt közel sem csak az Amazonnal kell számolni, hanem például a legnagyobb kínai konkurensével, az Alibabával is, amely szinte pauszpapírral kopírozza Bezosék lépéseit.

Így képzeli el az Amazon, hogyan vásárolunk Alexával

Még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb piaca az intelligens hangalapú asszisztenseknek, bár a Canalys májusi adatai szerint már globális összehasonlításban 50 százalék alá csökkent a részesedése. Az OC & C Strategy Consultants egyébként az USA háztartásaiban az Alexa-szerű virtuális asszisztensek 10 százalékos penetrációját mérte. Jellemzően az átlagnál fiatalabb és vagyonosabb kör rendelkezik ilyen eszközökkel.

Hangutasítással általában olcsóbb és egyszerűbb eszközöket vásárolnak a felhasználók, ami összefügghet azzal, hogy az összes válaszadó mindössze 39 százaléka bízik meg az intelligens asszisztens személyre szabott termékajánlatával. Azok körében viszont, akik használják a lehetőséget, sokkal nagyobb a bizalom: 83 százalékuk szerint jó ajánlatokat ad a virtuális asszisztens. Az átlagos online vásárlási érték (egy vásárláskor elköltött átlagos összeg) 661 dollárjával szemben a hangutasításos vásárlásra 239 dollárt mért az OC & C Strategy.

Reménykeltőek a Voicebot.ai kutatásai is. A kutatócég az amerikai piacot szondázza, és június végén publikált felmérése szerint az amerikai lakosság több mint 21 százaléka használ hangutasítást a vásárlási folyamatban, azaz a termék kereséséhez, az árak összehasonlításához, a termék jellemzőinek megismeréséhez vagy magához a konkrét vásárláshoz. Ennek a körnek több mint fele (56 százalék) az okostelefonja hangalapú asszisztensét használja, tehát nem valamilyen dedikált eszközt, például Alexát. A kutatás azonban azt is kimutatta, hogy akinek van okoshangszórója, kétszer nagyobb valószínűséggel próbálkozik hangalapú vásárlással, mint akinek nincs.