A Cambridge Analytica-botrány múlt heti kirobbanása után most került elő a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, aki a társaság többi felső vezetőjével együtt eltűnt anyilvánosság elől. Zuckerberg először a saját FB-profilja alatt jelentetett meg közleményt, amelyben igyekszik tisztázni az eseményeket, és arról is beszél, hogy a társaság milyen lépéseket tervez, hogy a jövőben az alkalmazásfejlesztők szigorúbb feltételek szerint férhessenek hozzá a felhasználók adataihoz. A Cambridge Analytica incidensével itt és itt foglalkoztunk, Zuckerberg posztjából pedig a következők derülnek ki:

• A Facebook Platform 2007 óta teszi lehetővé a facebookos belépést a különféle alkalmazásokba, és a felhasználók is innentől oszthatnak meg magukról mindenféle információt.
• Az Aleksandr Kogan nevű cambridge-i egyetemi kutató 2013-ban hozta ki az elvileg kutatási célú, online személyiségtesztre szolgáló appot, amelyet majdnem 300 ezren töltöttek le. A rendszer akkori működésének sajátosságai miatt Kogan a 300 ezer felhasználón keresztül azok ismerőseinek, több tízmillió másik embernek a profiladataihoz is hozzáfért.
• A Facebook 2014-ben, pont a visszaélések megnehezítését célozva, limitálta az alkalmazások hozzáférését az adatokhoz. Ez egyebek mellett azt jelentette, hogy a Koganéhoz hasonló applikációk többé nem szívhatták le a felhasználók ismerőseinek adatait, és a fejlesztőknek onnantól nem csak a felhasználók, de a Facebook beleegyezésére is szükségük van az érzékeny információk begyűjtéséhez.
• A társaság 2015-ben újságíróktól tudta meg, hogy Kogan az adatokat eladta a Cambridge Analyticának. Ezután az alkalmazást letiltották, és mindkét féltől igazolást kértek arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó adatokat törölték – ezt az igazolást állítólag meg is kapták.
• A múlt héten a The Guardian, a The New York Times és a Channel 4 is arról számolt be, hogy a Cambridge Analytica mégsem törölhette az adatokat, mire a Facebook azonnal kitiltotta őket minden szolgáltatásából. A cég azt állítja, hogy az adatokat a korábbi megállapodának megfelelően megsemmisítette, és hajlandó alávetni magát a Facebook által megbízott szakértők auditjának, miközben a Facebook együttműködik az illetékes hatóságokkal is az ügy felderítésében.

A bejegyzés többször is kiemeli, hogy a CA esetéhez hasonló incidensek a 2014-es szigorítás óta már nem fordulhatnak elő, de elismeri, hogy további lépésekre van szükség a megrendült bizalom helyreállítására. Ezek a lépések a következők lennének:

• Először is megvizsgálják az összes olyan alakalmazást, amelyen keresztül a 2014-es változtatások előtt jelentősebb mennyiségű felhasználói adatot szedtek össze. A gyanús esetekben auditokat kezdeményeznek, azokat a fejlesztőket pedig, akik ehhez nem járulnak hozzá, kivágják a Facebook-platfromról.
• Másodszor, további korlátozásokat vezetnek be abban a tekintetben, hogy az alkalmazások hogyan és milyen adatokhoz férhetnek hozzá. Ez olyasmit jelent, hogy a felhasználói hozzájárulást semmisnek tekintik, amennyiben egy-egy felhasználó legalább három hónapja nem használta az adott applikációt, de a bejelentkezéshez szükséges minimális infót is a név, profilkép, email-cam hármasban határozzák meg.
• Végül összeraknak és elérhetővé tesznek egy olyan eszközt, amelynek segítségével a Facebook felhasználói ellenőrizhetik és menedzselhetik, hogy aktuálisan melyik alkalmazás milyen adataihoz rendelkezik hozzáféréssel. Hasonló funkció egyébként már most is létezik a biztonsági beállításoknál, de ezentúl a feedek legtetején, közvetlenül is elérhető lesz.

Bár a bejegyzés végén Zuckerberg személyes felelősségét is pedzegeti a felhasználók védelmét illetően, ez inkább általános megfogalmazásban kerül elő, és arról sincs szó, hogy miért kellett egy sajtóbotrány a máskülönben kézenfekvő és alapvető lépések megtételéhez. A NYT ezzel kapcsolatban Zuckerberg korábbi beszédíróját idézi, aki szerint a látványos lefagyásnak az az oka, hogy ez a botrány más természetű, mint a közösségi oldal korábbi gikszerei a személyes adatok kezelésében.

Ezúttal ugyanis a vállalat alapvető üzleti modelljével (vagyis a felhasználói adatok harmadik féllel való megosztásával) kapcsolatban merültek fel nagyon komoly aggályok. Nyilván nem könnyű úgy elmagyarázni a helyzetet, hogy közben megnyugtassák mindazokat, akik csak most kezdik kapiskálni a Facebook működésének lényegét. Pláne, hogy a Facebook vezérigazgatója időközben a média kérdéseire is válaszolt, és a kellemetlen kérdések egyike-másika eléggé beakadt nála.

Ez eddig elég volt, de most már kevés lesz

A CNN-nek adott interjú például a megszokott, "értjük és dolgozunk rajta" stílusú előadás. Arra a kérdésre viszont, hogy saját maga szerint megfelelő munkát végzett-e, csak az a válasz, hogy "majd meglátjuk", a kilátásba helyezett szenátusi meghallgatásnak pedig áll elébe, "már ha tényleg ez az, amire most szükség van". Elismeri a Facebook "valamelyes szerepét" az amerikai elnökválasztás kimenetelében, ezt azonban "nem lehet pontosan megbecsülni".

A beszélgetés egyetlen, valamelyest pozitív eleme, hogy Zuckerberg a nyitottságát hangsúlyozza a Facebookot érintő szabályozással kapcsolatban, mivel már ő is lehetségesnek tartja, hogy szükség lesz ilyesmire. Az interjúban kifejti, hogy a technológia egyre nagyobb hatással van az egész világra, így már szerinte sem az a kérdés, hogy kell vagy nem kell a aszabályozás – inkább azt kell eldönteni, hogy a szabályozásnak milyen formája lenne a helyénvaló.

A nyilatkozatok visszhangja ennek ellenére is egyértelműen negatív. Az csak egy dolog, hogy a Twittert elárasztották a szarkasztikus képek és üzenetek, de már legjelentősebb lapok is Zuckerberg alkalmatlanságáról írnak a "helyénvaló" és a "kevésbé helyénvaló" dolgok közti különbség megítélésében. A Techcrunch szerzője hosszú listát is készített a Facebook eddigi fiaskóiról, kiemelve, hogy a FB egy széles körben elérhető, funkcionális közösségi hálózatot épített, és ez elég is volt a sikeréhez, mert gyakorlatilag minden más nagyszabású kezdeményezését félbehagyta vagy elbaltázta.

Zuckerberg egyébként nagy utat járt be azóta, hogy 2010-ben még kijelentette: ha akkor indítaná a Facebookot, mindenkinek minden adatát publikussá tenné, mert ez az új szocális norma. Ezen remélhetőleg már túllépett, de azt a mostani botrány is megmutatta, hogy "helyénvaló döntésekre" általában csak utólag szánja el magát, ami nem a legjobban veszi ki magát egy 500 milliárd dolláros, milliárdnyi felhasználót terelgető vállalat vezetőjétől. Nem véletlen, hogy több helyen is az Uber lemondásra kényszerített vezérigazgatójához hasonlítják a Facebook alapító vezérigazgatóját, és azt boncolgatják, hogy ő még időben a háttérbe vonulhatna, hogyha hajlandó lenne ezt rövid időn belül megtenni.