A Yangtze Memory Technologies (YMTC) az év második felében jelenik meg a piacon legelső saját adattároló termékeivel, amelyek az okostelefonoktól a cloud szervezekig az elektronikai eszközök széles választékához kínálnak majd megoldásokat. A társaság vasárnapi közlése szerint a YMTC saját márkás rendszermemóriái a vállalati tárolók vagy a cloud rendszerek mellett a PC-kben, a digitlis vevőegységekben, a mobilokban, táblagépekben és más cikkekben is megjelennek. A YMTC azt várja, hogy termékvonalai alternítavát kínálnak majd a külföldi piacvezetők gyártmányaival szemben.

A Tsinghua Unigroup leányvállalataként 2016 óta működő YMTC beindulásának közvetlen előzménye volt, hogy az anyacég korábban sikertelenül próbált részesedést szerezni olyan amerikai piaci szereplőkben, mint a Western Digital vagy a Micron. Az amerikai kormányzati ügynökségek ugyanis kifogásolták, hogy Kína szerintük nem kereskedelmi megfontolások, hanem kormányzati érdekek mentén vásárol fel nyugati cégeket és technológiákat, miközben a tengerentúli konkurenciát igyekszik kizárni belső piacáról, közben pedig állami segítséggel nyomja le saját árait.

A hazai ipar önállósodása és a sokat hivatkozott Made in China 2025 terv részeként a kínai kormányzat a félvezetőgyártást is olyan szintre fejlesztené, hogy az öt év múlva már képes legyen kiszolgálni az ország saját igényeinek legalább 70 százalékát, és több tízmilliárd dollárt pumpált azokba a cégekbe. Ezeknek különös jelentőséget ad, hogy alternatívát nyújtanának a technológiai és kereskedelmi korlátozások miatt ellehetetlenült, vagy a meghatározott célokat saját erőből megvalósítani képtelen vállalatokkal szemben.

A YMTC már tavaly ősszel bejelentette a 64 rétegű 3D NAND csipek előállítását, áprilisban pedig a 128 rétegű generáció fejlesztéseit is sikeresnek nyilvánította. Ez utóbbiak tömeggyártása ismét látványosan csökkentené a nemzetközi versenytársakkal összevetve még mindig meglévő technológiai szakadékot. A rétegek számának növelése nehezebben fejleszthető és gyártható, összességében azonban költséghatékonyabb NAND memóriákat eredményez, ez pedig közvetve nag hatással van a számítógépek, szerverek, telefonok, otthoni elektronikai cikkek vagy akár az okos járművek tervezésére is.

Az eredeti tervek így sem tarthatók

Az amerikai szankciók a többi mellett a hazai memóriagyártás felfuttatásának is alaposan betettek Kínában. Az ugynacsak állami tulajdonban lévő Fujian Jinhua Integrated Circuit Company (JHICC) november óta nem vásárolhat a félvezetőgyártásban használat amerikai eszközöket és alapanyagokat, a másik jelentős iparági szereplő, a Changxin Memory Technologies (CMT) pedig lényeges módosításokra kényszerült bizonyos dizájnokban, hogy elkerülhesse a JHICC sorsát. Az YMTC a hírek szerint sokkal óvatosabb, és igyekszik kimaradni a kereskedelmi háború frontvonalából, ezen felül több ezer szabadalmat és nemzetközi licenchasználati jogot vásárolt össze, hogy csökkentse a geopolitikai játszmának való kitettségét.

A társaság a múlt héten kezdte meg hivatalosan is a koronavírus-járvány első kitörésének helyszínén, Vuhanban egy új gyártóüzem építését, ami összességében 24 milliárd dolláros beruházást jelent, és havonta 300 ezer 3D NAND szilíciumostya előállítására lehet majd képes havi szinten – összehasonlításképpen, ez a jelenlegi globális termelés negyedét-ötödét jelenti. A Trendforce elemzése alapján az óriási üzem már jövőre 80 ezres mennyiséget produkálhat, és tényezővé válhat a Samsung, a Kioxia, az SK Hynix, a Micron, az Intel és a Western Digital által uralt piacon.

A Made in China 2025 program csipgyártásra vonatkozó eredeti céljai azonban így sem valósulnak meg: a félvezetőipar folyamatait elemző IC Insights friss szerint a kínai elektronikai ipar jó esetben is csak igényeinek 21 százalékát tudja majd belső gyártásból kielégíteni 2024-ig, szemben az évtized közepén kitűzött 70 százalékkal. A kínai félvezetőpiac borzalmas gyorsan fejlődik, így 2018-ban már majdnem a négy évvel korábbi duplájára növekedett. A kutatócég szerint viszont a 2024-ben 510 milliárd dolláros globális félvezetőpiacnak hiába teszik majd ki több mint 40 százalékát a kínai vállalatok költései, ha a gyártási oldalon mindössze 8,5 százalékát fedik le.