A Project Loon kudarca nem volt hiábavaló. Az elbukott projekt egyik eleme adja az internetes kapcsolatot lézerrel biztosító Taara alapját.

A Project Loont a Google titkos boszorkánykonyhájában, az X-ben kezdték fejleszteni még 2011-ben, két évvel később pedig elő is álltak az ötlettel, hogy nagy magasságban repülő hőlégballonokkal juttatná internethez a földi infrastruktúrával nehezen lefedhető régiókat. Az idővel a Google anyavállalatához, az Alphabethez került tervről néhány évvel ezelőtt már egészen bíztató hírek érkeztek, ám végül annyira nem jöttek ki a számok, hogy az évente 100 millió dollárt elfüstölő kezdeményezést 2021 elején teljesen elkaszálták.

Nem adják fel

A nagyratörő elképzelések gyűjtőhelyeként ismert Alphabet X azonban így sem maradt munka nélkül a témában, mivel párhuzamosan egy másik megoldás megvalósításán is dolgoztak a cég mérnökei. A Taara szintén internetkapcsolatot szeretne vinni olyan helyekre, amelyek földrajzi és/vagy pénzügyi okok miatt a hagyományos módszerekkel nem fedhetők le.

A még 2016-ban elstartolt Taara vezetője, Mahesh Krishnaswamy egy időben maga is dolgozott a Google ballonján, ahonnan egy fontos dolgot átmentett mostani projektjébe. A léggömbök közötti adatkommunikációt ugyanis lézereken keresztül oldották meg. A Taara ugyanerre a technológiára épül, csak éppen sokkal földhözragadtabb módon, mivel a nagyjából közlekedési lámpa méretű egységeket épületekre, póznákra szerelve alakítják ki a lényegében optikai internetet kábel nélkül biztosító infrastruktúrát.

Ahogy a projektvezető a Reutersnek nyilatkozva elmondta, a Taara már 13 országban (többek között Ausztráliában, Afrikában és a Csendes-óceáni szigetvilágban) működik, most pedig India egyik legjelentősebb távközlési cégével, a Bharti Airtellel dolgoznak közösen a megoldás nagyobb léptékű telepítésén.

A Taara potenciálját mutatja, hogy a nyilatkozatok szerint már most több adatot továbbít napi szinten, mint amennyit a Loon egész története során összesen képes volt felmutatni. A megoldást ráadásul nem kizárólag az eldugottabb, gyéren lakott, nehezen megközelíthető helyek ellátására lehet bevetni, mivel nagyvárosi környezetben is valós, gazdaságilag olcsóbb alternatívája lehet a föld alá telepített kábeleknek.

Mások is látják benne a fantáziát

Az adatok levegőben történő lézeres továbbítása egyáltalán nem friss téma. A technológiával régóta kísérleteznek számos kutatóközpontban. A Facebook mérnökeinek eredményeiről például mi is beszámoltunk még 2016-ban.

De a gyakorlati megvalósítás kapcsán sem nevezhető egyedülállónak az Alphabet Taara projektje. Nagyon hasonló megoldást fejleszt többek között egy szingapúri startup is. A Transcelestial alapítói által kitűzött nagyratörő cél szerint minimum a következő egymilliárd embernek szeretnének segíteni abban, hogy kapcsolódhassanak a világhálóhoz, de a távlati tervek között szerepel egy tenger alatti kábellel összevethető képességekkel rendelkező lézeres egységet építeni az űrben.

Közösség & HR

Nem halad nagyon jól a britek MI-szuperhatalommá válása

Bár a jelenlegi kormány regnálása alatt már 100 milliárd fontra teszik az ágazatba áramló magántőke értékét, a Guardian értékelése szerint jórészt "fantombefektetésekről" van szó, az OpenAI pedig éppen most tette parkolópályára nagyszabású Stargate UK projektjét is.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.