Ha tudatosan kitsszük magunkat a megtévesztésre szolgáló gyakori módszereknek, az segíthet felismerni a szenzációhajhász címeket, a félrevezető TikTok tartalmakat vagy általában a közösségi médiában terjesztett hazugságokat – állítja egyetemi kutatók, akik a Google-lal és annak Jigsaw nevű egységével közösen rövid, másfél perces videókat készítettek, hogy segítsék a felhasználókat a félretájékoztatásra bevetett taktikák azonosításában. Az online kampány során ráadásul úgy találták, hogy a klipek hatékonynak bizonyultak az emberek felvilágosításában a valódi és az álhírek közti különbség felfedezésére.

A Jigsaw a Google szervezetén belül a nyitott társadalmakat fenyegető veszélyeket kutatja, és olyan technológiákat fejleszt, amelyek méretezhető megoldásokat inspirálhatnak. A kutatók a Science Advances folyóiratban közölt tanulmány szerint mindazok, akik megtekintették a videókat, jobban tudták azonosítani a félretájékoztatási technikákat. Ebből pedig arra következtetnek, hogy a közösségi médiában nagyon is lehetséges csökkenteni a manipulációra való hajlamot. Minden téves információt természetesen lehetetlen ennek alapján kiszűrni, de az emberek képessége javítható a befolyásolás elleni védekezésre.

A Popular Science beszámolója ezzel kapcsolatban egy klinikai pszicholgust idéz, aki szerint a szándékos vagy indirekt félrevezetés rendszeres dolog a mindennapi életben: akár az is ide tartozhat, ha rosszul emlékszünk valamire, de azt mégis tényként közöljük valakivel. Az online félretájékoztatás annyiban más, hogy arra érzékenyebbek, akik eleve az előzetes meggyőződésüknek megfelelő tartalmakra kattintanak, aki pedig impulzív személyiség, és túlterheltnek érzi magát az információval, az a tapasztalat szerint nagyobb valószínűséggel terjesztheti is az álhíreket.

Legyengített kórokozóval dolgoznak

A fenti tanulmány a "digitális oltás" elméletére koncentrál, vagyis az emberek megismertetésére az ilyen típusú technikákkal. Ez a hagyományos oltások mintájára a legyengített vírusok bejuttatását jelenti a szervezetbe, ezáltal felerősítve az immunrendszert. Ellentétben a tényellenőrzéssel, amelyik inkább visszamenőleges megközelítést alkalmaz, a szóban forgó módszer már azt is megakadályozná, hogy a félretájékoztatásnak kitett emberek maguk terjesszék az ilyen tartalmakat. Más szóval, ha valaki maga ismeri fel a hamis dichotómiákat, akkor ellenállóbb lesz azok bármilyen megjelenési formájával szemben.

Az elfogultság vádjának elkerülése érdekében a videók nem politikai tárgyúak, inkább a fiktív és humoros vonalon mozognak. A kísérletek során több mint 6 ezer ember nézte meg a félretájékoztatási technikák azonosítására szolgáló anyagokat, vagy olyan semleges videókat, amely kontrollként működött. Ezt követően a résztvevőknek 10 kitalált közösségimédia-bejegyzést mutattak meg, amelyek szintén manipulatívak vagy semlegesek voltak. A YouTube-os együttműködésen keresztül a résztvevők számát több tízezerre tornászták fel, majd arra kérték őket, hogy azonosítsák a manipulációs technikákat egy címsorban vagy mondatban. Azoknak, akik megtekintették a videókat, ez lényegesen jobban sikerült.

A kutatók állítólag most azt vizsgálják, hogy meddig tart a felhasználóknál, amíg megfeledkeznk a tapasztalataikról. Nem életszerű ugyanis, hogy valaki egyszer megnéz egy kisfilmet, majd örökké emlékezetében tartja az abból szerzett leckét. Az embereknek agy szükségük lehet "megerősítő oltásra" is, csakúgy, mint a fizikai kórokozók esetében. Egy másik, készülőben lévő projekt a Twitter segítségével fogja megvizsgálni, hogy a videóknak a megtekintése hogyan befolyásolja az emberek viselkedését, különösen, hogy mennyire lelkesen osztják tovább a félrevezető tartalmat. A tudósok egyébként a következő, gyakran használt módszerekre próbálják felhívni a figyelmet: kitalált tartalom (teljesen fiktív történetek), manipulált tartalom (szándékosan eltorzított információ), félrevezető tartalom (tényként beállított vélemények), hamis kapcsolódás (például valós képekkel illusztrált, de kitalált sztorik), szatíra (hamis, de komikus történetek), megszemélyesítés (a hazugságot egy megbízható márka köntösébe bújva próbálják eladni).

Részletek a Popular Science oldalán »