A szövetségi hatóság szerdán jelentette be, hogy egy "messzire mutató megegyezés" nyomán megszünteti azt a hét hónapja tartó vizsgálatot, amelyet az Amazon ellen folytatott a vállalat külső kereskedőkkel kapcsolatos felhasználási gyakorlata miatt. Az online kereskedelmi óriás elleni panaszok ugyanis olyan unfair gyakorlatokat tártak a trösztellenes ügyekben is illetékes szabályozó elé, amelyek az üzleti ügyfelekkel kötött szerződésekben homályos vagy törvénytelen kikötésekre épültek, és a partnerek szerint mindenképpen kiegészítésekre szorultak.

A megállapodás értelmében az Amazon vállalta, hogy frissíti a szerződéseket (Business Services Agreement), és a 30 napon belül bevezetett változtatásokat nem csak Németországban, de brit, francia, olasz és spanyol oldalain, sőt amerikai és ázsiai érdekeltségeire vonatkozóan is bevezeti – ez utóbbival kapcsolatban egyelőre nem derült ki ennél több a cég közleményéből. A külső kereskedők tevékenysége jelenleg az Amazon felületein forgalmazott fizikai termékek 58 százalékát adja, Németország pedig az Egyesült Államok után a társaság második legnagyobb piacának számít.

A Reuters beszámolója szerint a német versenyhivatal igazoltnak látta a kereskedők felvetését, amelynek értelmében a szerződéseket önkényes és nehezen átlátható feltételeivel kifejezetten az ő sarokba szorításukra hegyezték ki. Az új szabályzat értelmében az Amazon európai platformjain megfelelőséget vállal a helyi szabályozással az üzleti partnerek kölcsönös felelősségét illetően, ide értve, hogy a jövőben 30 napos határidő és írásos indoklás mellett korlátoz vagy távolít el bárkit az üzletéből – szemben az eddigi, azonnali és indoklás nélküli lépésekkel.

A kereskedők bizonyos esetekben a saját országuk bíróságai előtt támadhatják meg az Amazon döntéseit. Erre eddig csak Luxemburgban volt lehetőségük, ami kis üzleteket nyilvánvalóan korlátozta a jogérvényesítésben. Ugyancsak fellebbezhetnek az Amazon visszaküldéssel vagy pénzvisszafizetéssel kapcsolatos döntései ellen, változnak valamelyest a termékleírások, korrekt módon jellennek majd meg a felhasználói vélemények, és a vállalat a felhasználási feltételeket is átfogalmazza a minél egyszerűbb érthetőség kedvéért.

A büntetések nagyok, de sokszor későn jönnek

A megállapodás első körben az Amazon.de körülbelül 300 ezer kereskedőjét érinti majd közvetlenül, ennek 60-65 százalékát teszi ki a Németországban működő személyek és cégek. A legutóbbi évben az oldal 20 milliárd eurós forgalmat csinált, amivel messze megelőzte az Amazon más európai áruházait. A hírügynökség riportjából az is kiderül, hogy a német hatóság a vizsgálat során folyamatosan konzultált az Európai Bizottsággal és az osztrák vagy luxemburgi társszervezetekkel is, amelyek hasonló eljárást folytatnak az amerikai társasággal szemben.

Fontos megjegyezni, hogy a megegyezéssel az Amazon minden bizonnyal teljesen elkerüli majd a kilátásban lévő bírságokat. Bár a német versenyhivatal több szempontból alárendelt szerepet játszik a brüsszeli szabályzóhoz képest, maga is kifejezetten aktív a tengerentúli online szolgáltatók gyakorlatainak vizsgálatában. A Facebookot például már arra kötelezte, hogy változtassa meg a felhasználói adatok kezelésének módját, miután a a hatóság megállapította, hogy a közösségi oldal visszaél piaci dominanciájával. Abban az esetben azonban a Facebook megtámadta a döntést, szemben az Amazon mostani, aránylag gyorsan nyélbe ütött megállapodásával.

Van mááásik!

Eközben Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa éppen szerdán jelentette be, hogy az Unió formálisan is vizsgálatot kezd az Amazon egy másik gyakorlata kapcsán: a téma ezúttal az, hogy a vállalat milyen módon használja fel a platformján tevékenykedő kereskedőktől származó adatokat. Az e-kereskedelmi óriás ugyanis elképesztő mennyiségű adatot gyűjt és elemez, erre építve pedig olyan ajánlatokkal tud kijönni, amelyekkel simán lenyomja a többi kereskedőt, mindez azonban nehezen megfogható a jelenlegi szabályozási keretek között.

Az uniós eljárás az Amazon bevételei és a kiszabható bírság mértéke alapján szélsőséges esetben a 23 milliárd dolláros büntetésben is végződhet. Bár erre egyelőre kicsi az esély, azt is érdemes megjegyezni, hogy az ilyen sarcok sok esetben túl későn jönnek, és utólag már kevés befolyással vannak arra, hogy a koncentrált vállalati erő miként torzította el az adott piaci szegmenseket.

Jó példa minderre az EU történetének eddigi legmagasabb összegű, 4,3 eurós bírsága, amit a Google kapott tavaly erőfölényével való visszaélése miatt az Android operációs rendszert használó okostelefonok és tabletek esetében. Az európai piac azonban már legnagyobb részt a cég zsebében van, így utólag a 4,3 milliárd euró aprópénznek tekinthető azért cserébe, hogy az európai felhasználók nagy része már beletörődött a vállalat alapértelmezett szolgáltatásaiba, és a legnagyobb európai piacokon a legtöbbször letöltött tíz alkalmazásból hat a Google-é.

A nagy platformszolgáltatók és a felületeiket használó más kereskedők érdekellentétei világszerte egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Ahogy arról mi is rendszeresen beszámolunk, a platformsemlegesség kérdése már Európában és az Egyesült Államokban is tematizálja a politikát, és erősödik az az álláspont is, amely szerint törvényekkel kell megakadályozni, hogy valaki egyfelől üzemeltetője legyen a piactereknek, másfelől ugyanott árulja a saját termékeit is. Ennek egyik lehetséges következménye lenne a technológiai multik feldarabolása és a korábbi vállalati összeolvadásainak felülvizsgálata, amit a piaci verseny torzulása mellett már a demokratikus társadalom működésére is közvetetten veszélyesnek tartanak.