Ötletből, kezdeményezésből nincs hiány, ha a városi közlekedés megreformálásáról van szó. Az egyik leggyakrabban felmerülő megoldás az apró, repülő taxik kifejlesztése (lenne). A probléma viszont az, hogy ezekből a tervekből egyelőre nem látszik, melyik és mikorra tud olyan fázisba érni, hogy az valóban segítség lehessen. Hogy mennyire homályos minden, arra jó példa az Uber és több más partner mellett immár a Hyundai alkotta szövetség, ahol a felek nagyon eltérő céldátumot adtak meg a kereskedelmi bevezetés tervezett időpontjával kapcsolatban.

Rugalmas határidők

Amikor az Uber alig több mint két évvel ezelőtt bejelentette, hogy dolgozik az UberAir elnevezésű szolgáltatásán, még arról volt szó, hogy 2020-ban elindulhatnak az éles repülések. A több mint ambíciózus tervekből mára az lett, hogy ha minden jól alakul, idén igen korlátozott keretek között belekezdhetnek a tesztelésbe Los Angeles, Dallas és Melbourne bizonyos részein. Az Uber aktuális menetrendje szerint 2023-ban indulhat meg a piaci alapú röpködés.

Ennél lényegesen tarthatóbb időpontot jelölt meg viszont a Hyunadai illetékes, aki a frissen bejelentett együttműködés kapcsán azt mondta, 2028-ra gondolja megvalósítani az általuk csak Urban Air Mobilityként (UAM) emlegetett új szolgáltatást. Az elelnöki pozícióban lévő Euisun Chun menetrendje már csak azért is tűnik reálisnak, mert a szükséges mérnöki fejlesztések mellett a rendszer működéséhez elengedhetetlen lesz például a földi infrastruktúra kialakítása, illetve egy sor szabályozói lépés meghozatala.

Ettől függetlenül még az is elképzelhető, hogy akár mindkét jóslat tartható lesz, hiszen az UberAir kapcsán az amerikai vállalat nem kizárólagos módon működik együtt partnereivel. A projektben részt vesz egy sor, légi taxikra specializálódott vállalkozás, többek között a Boeing egyik leányvállalata is. Utóbbiak akár be is előzhetik a megvalósításban a saját megoldásával óvatosabb vállalást tevő Hyundait.

Az első autós partner

A dél-koreai vállalat egyébként az első autógyártó, amelyik csatlakozott az UberAir projekthez, így elképzelhető, hogy más úton járnak majd a felek, mint az alapból repülőkre specializálódó többi partner esetében. Annyi bizonyos, hogy a Hyundai fogja a gépeket gyártani és telepíteni, míg az Uber a szolgáltatást menedzselő alkalmazást biztosítja.

Az éppen most zajló Consumer Electronics Show (CES) keretében további információkat is ígérnek a felek, de azt már most tudni, hogy az önvezető képességekkel rendelkező elektromos (repülő) autót négy utassal és egy biztonsági pilótával 100 kilométeres utak megtételére tervezik.

A Hyundai alelnöke szerint az UAM előállítási és üzemeltetési költségeit olyan alacsonyra kell majd kihozni, hogy a szolgáltatás ne csak a gazdagok kiváltsága legyen, és mindenki élvezhesse a repülés adta szabadság előnyeit. A cég egyébként a célirányos fejlesztésekre 1,5 milliárd dollárt tervez elkölteni 2025-ig.

Mindenki az égre tör

A még nem is létező piacot persze nem egyedül az Uber és partnerei nézték ki maguknak. A világon se szeri, se száma az autonóm légi taxizásról álmodozó különböző együttműködéseknek és önálló kísérleteknek. A tortáért küzdő résztvevők között egyaránt találni hagyományos autógyártókat, szép reményű startupokat és tradicionális repülőgépgyártó óriásokat.

A Daimler például a német Volocopter ígéretes ötletébe szállt be tőkével, de említhetjük az Airbus több éve bejelentett, majd azóta némileg elhallgató próbálkozását, vagy éppen a kínai Ehang megoldását, amely már több sikeres tesztrepülésen van túl.