Az ukrán kormány felkészül rá, hogy esetleg külföldre kell áthelyeznie adatait és szervereit, ha az orosz megszálló erők mélyebben is benyomulnak az országba – számolt be róla szerda este egy magas rangú ukrán kiberbiztonsági tisztviselőre hivatkozva a Reuters. A hírügynökség az állami kommunikációs és információvédelmi szolgálat vezetőjére hivatkozva azt írja, hogy egyelőre vészhelyzeti tervről van csupán szó, de az ukránok fel akarnak készülni rá, ha az oroszok megpróbálnák lefoglalni a bizalmas kormányzati dokumentumokat.

A riport alapján az "A" terv mindenképpen az IT-infrastruktúra védelme Ukrajnán belül, így a másik országba való átköltöztetés csak "B" vagy "C" terv lenne, amelyhez adott esetben az ukrán törvényhozók által jóváhagyott szabályozási változtatásokra is szükség lesz. A kormányzat a cikk szerint már korábban is telepített ilyen jellegű felszerelést és backup infrastruktúrát Ukrajna olyan területeire, amelyek kívül estek a február 24-én meginduló orosz hadsereg elérésén.

A Politico már a múlt hónapban megírta, hogy a kritikus adatokat fizikailag is elköltöztetik Kijevből, ha a főváros veszélybe kerül, de a külföldre vitel előkészületei ennél is tovább mennek egy lépéssel. Ukrajna állítólag számos országból kapott már ajánlatokat a szóban forgó adatok tárolására, de ezeket a partnereket érthető okokból akkor sem hajlandó megnevezni, ha minden valószínűség szerint az európai helyszíneket részesítik előnyben.

Intő példák és legjobb gyakorlatok

A mihgráció alatt nem egy átfogó kivonulást kell elképzelni, miután a kormányzati szervekneknek eseti alapon kellene eldönteniük, hogy az egyes folyamatokat továbbra is az országon belül működtetik, vagy evakuálják azokat. A háború esetén felmerülhető adatbiztonsági krízisre egyébként a talibán villámgyors előrenyomulása is felhívta a figyelmet Afganisztánban, ahol tavaly augusztusban az új rezsim hozzájutott például a kormánytisztviselők és katonák fizetési listáihoz, és azokat fel is használhatta a belső ellenfelekkel való leszámoláshoz.

Évekkel ezelőtt számoltunk be mi is arról az észtországi kezdeményezésről, amelyik diplomáciai védelem alatt álló külföldi adatközpontok létrehozataláról szólt, hogy azokban a kritikus állami és közigazgatási rendszerek duplikációját futtassák. A legelső ilyen intézmény Luxemburgban állt fel, és a hasonló mentességek miatt digitális nagykövetségnek nevezték el. Feladata azonban nem diplomáciai, hanem adatbiztonsági jellegű, mivel egy jövőbeni krízis esetén kell garantálnia az észt állami és közigazgatási informatika zavartalan működését.